A kormány által szeptember 28-án elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) középpontjában az életminőség javítása áll – tájékoztatta a sajtót Kolber István, a Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. Ennek a szemléletnek megfelelően a turizmusfejlesztésnek egyaránt hozzá kell járulnia az ország lakói, a turizmusban tevékenykedők, valamint a hozzánk látogatók életminőségének javításához.
A stratégia a 2005-2013 közötti időszakra vonatkozik, így alapjául szolgálhat a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó 2. Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikával kapcsolatos részeinek. Bár nemzeti szintű kiemelt témákban továbbra is központi döntés születik majd, a fentiek elősegítése érdekében az NTS mégis az Európai Unió irányelvei – a társfinanszírozás és a decentralizáció – jegyében született.
A dokumentumot a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) vezetői és az Országos Idegenforgalmi Bizottság irányítása mellett az MTH és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló nyolcfős munkacsoport készítette, széleskörű társadalmi egyeztetésre alapozva.
Öt pilléren
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillérre épül. Az első pillér a versenyképesség és a fenntartható fejlesztés, vagyis a dokumentum a vezetés-szervezési kérdések mellett a turizmus nem gazdasági hatásainak optimalizálására is törekszik. A második pillér a kínálat és a promóció. Lényege, hogy az országra jellemző és a legjobb adottságokkal rendelkező turisztikai termékeket kiemelten kezeli. A stratégia bevezeti az egymáshoz kapcsolódó, együttesen megjelenített kínálattal rendelkező – földrajzi alapon meghatározott – turisztikai célterületek (desztinációk) lehatárolását, amelyen keresztül az adott terület turizmussal összefüggő fejlesztési és marketing feladatai egységesen kezelhetővé váljanak.
A harmadik és negyedik pillér az infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztésével foglalkozik, tehát a turisták komfort- és a munkavállalók biztonságérzetét hivatott biztosítani. Az ötödik pillér az irányítás és fejlesztés intézményrendszerével foglalkozik, gerincét a desztinációmenedzsment rendszer bevezetése és az ehhez szükséges szervezeteknek a feladatok elvégzésére való alkalmassá tétele alkotja – nemzeti, regionális és helyi szinten.
A stratégia elsősorban a magántőkére és az uniós forrásokra (illetve az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozásra) épít, ezek teszik ki a tervezett források több mint 80 százalékát. A stratégia megvalósításának felügyeletét az NTS Monitoring Bizottság végzi. A bizottság elnöke a Magyar Turisztikai Hivatal vezetője, az operatív feladatokat pedig az MTH-n belül működő Stratégiai Munkacsoport (az NTS készítője) látja el.
