Az Athénban negyedik Mincza-Nébald Ildikó a világranglista-második román Ana Maria Branza ellen vívott meg az elődöntőben.
Az asszó rendkívül kiegyenlített, izgalmas küzdelmet hozott. Hol itt, hol ott volt az előny, s egynél nagyobb különbséggel egyikük sem vezetett. Az első három perc után 5-6 állt a táblán.
A folytatásban Mincza-Nébald 6-6-ra módosította az aktuális állást, majd gyors egymásutánban három együttes találat következett. Ezután Mincza-Nébald vette át a vezetést (10-9), de a hosszabb kezű, a közelmúlt eredményei alapján valamivel esélyesebb Banza szinte szinte azonnal visszavette az előnyt.
A fordulatos asszóban újra magyar pillanati következtek: Mincza Nébaldnak újra sikerült a fordítás, s 12-11-nél már újra ő állt jobban. De nem sokáig örülhettünk: Banza elindult, s tussal fejezte be az akciót, majd egy együttes találattal 13-13 lett.
Két és fél perccel a vége előtt Mincza-Nébald tust ért el, de ezt nem adták meg, majd az asszó drámai jellege egy újabb együttes találat után domborodott ki igazán. 14-14-nél ugyanis egyetlen tus döntött – a reszkírozó román javára, így a karrierje vége felé járó magyarnak marad a kisdöntő – a kínai Li Na ellen.
Jár a puszi a fegyvernek (MTI)
Az akarat jutalma: bronzérem
A bronzéremért vívott asszóban Mincza-Nébald szerezte meg a vezetést, de ezt követően a kínai zsinórban három tust ért el, majd együttes találatokkal meg is őrizte az előnyét. Mi több:
azt az első három perc végén még eggyel meg is toldotta.
Mincza-Nébald küzdött, harcolt, de az idegtépő elődöntő után kissé fáradtan mozgott, s olykor a figyelme is kihagyott. Ezt kihasználva Li Na már 8-3-ra is vezetett. Ment el a hajó…
Mincza-Nébald azonban hatalmas küzdő, és ezt bizonyítva egyenlített. 9-9-nél kezdődhetett minden elölről. Újra a kínai szerezte meg a vezetést, viszont 12-11-nél már a magyar állt jobban, és zsinórban három tussal megszerezte a bronzérmet.
—-Mincza-Nébald pályafutása csúcsára ért—-
Mincza-Nébald Ildikó pályafutása csúcsának nevezte azt, hogy bronzérmet szerzett a női párbajtőrözők egyéni versenyében az olimpián, bár bevallotta, hogy nagyon szeretett volna győzni.
„A bronzmeccsen szégyelltem magam, hiszen ellenfelem annyira letaglózott az elején, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. Ennek ellenére próbáltam nem elhagyni magam, aztán ráéreztem a csuklószúrásokra és nagyon örülök, hogy sikerült fordítanom, Nem akartam még egyszer úgy végezni, mint Athénban. Nagyon boldog vagyo.” – mondta a friss ötkarikás bronzérmes vívó.
Az elődöntős kudarc okait elemezve úgy fogalmazott: nagyon rákoncentrált a mérkőzésre, talán túlságosan is, a román Ana Maria Branza pedig meglepte. „Azt persze már tudhattam volna, hogy így nem szabad, mert elég nagy rutinnal rendelkezem, de nem akartam semmit elkapkodni” – mondta, majd visszakanyarodott a harmadik hely ünnepléséhez.
„Nagyon-nagyon szerettem volna győzni, ezért jöttem, de természetesen így is ez a csúcsa a pályafutásomnak. Nincs bennem hiányérzet, jó dolog ez, hogy a bronzéremért is vívni kell, mert így győztes meccsel tudtam befejezni a napot.”
A jövőről szólva Mincza-Nébald azt mondta: még egy ideig levezet, „vívogat”, ugyanakkor a folytatással kapcsolatban nem jelent ki semmit biztosan, hiszen korábban már mondta azt, hogy nincs tovább, aztán mégis tovább versenyzett.
Az előző napok sikertelen vívószereplésével kapcsolatban elárulta, már elég nyomott volt a hangulat a csapaton belül, és reménykedve kijelentette: nagyon bízik benne, hogy bronzérmével megtört a jég, és a további versenyek során jut még dobogós hely a magyaroknak a kínai fővárosban.
(MTI)
Mincza-Nébald Ildikó
Született: 1969. november 6., Budapest
Klubja: MTK
Versenyszáma: párbajtőr egyéni
Legjobb eredményei:
Tőrben: egyéniben világbajnoki 7. (1991), csapatban vb-3. (1994), Eb-1. (1991). Párbajtőrben: egyéniben vb-3. (1999), Eb-1. (1997, 2001), Eb-3. (2003), csapatban vb-1. (1999, 2002), vb-3. (2001), Eb-1. (2001, 2002)
Olimpiai eredményei:
Párbajtőrben: egyéniben 3. (2008), egyéniben 4. (2004), egyéniben 9. (2000), csapatban 4. (2000), csapatban 5. (2004). Tőrben: egyéniben 26. (1992), csapatban 7. (1992)