Az új magyar kormányrendelet – amely várhatóan december közepén lép hatályba – a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményhez (CITES) kapcsolódva, hozzáigazítja a magyar jogi gyakorlatot a nemzetközi megállapodáshoz.
Az egyezményt eddig 174 ország írta alá. Ebben az államok kötelezettséget vállaltak arra, az ide vonatkozó előírásokat is hozzáigazítják a szóban fogó egyezséghez. Ez az egyezmény azokat a fajokat védi, amelyek vadon élő állományát az egyre nagyobb mértékű nemzetközi kereskedelem veszélyezteti.
A kereskedelmi célra történő befogás, gyűjtés miatt több tízezer állat- és növényfaj került élőhelyén válságos helyzetbe, melyek közül 35.000 a CITES védelme alatt áll. Az illegális kereskedők nemcsak élő állatokkal és növényekkel, hanem ezek legkülönbözőbb részeivel és a belőlük készített termékekkel is üzletelnek. Az ebből származó éves bevétel a világpiacon eléri a 160 milliárd USA dollárt.
Etikai szempontok
A Washingtoni Egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz. Az új jogi szabályozás értelmében mindez azt jelenti, hogy a majmok fogságban tartása során a természetvédelmi, humán és állategészségügyi előírások mellett komoly állatvédelmi és etikai szempontokat is figyelembe kell venni.
Ezért emberszabású majmot (csimpánzok, gorilla, orángután) a jövőben kizárólag állatkert tarthat. Nem emberszabású majmot pedig állatkerten kívül is csak az állatkerti állatok tartásáról szóló rendeletben megállapított szigorú feltételek teljesítése esetén lehet majd tartani.
Visszaszorítanák
A kegyetlen módszerekkel és hatalmas méretekben folytatott fókaprém-vadászat visszaszorítása érdekében világméretű mozgalmak indultak az elmúlt években. Ehhez az uniós országok jó része is csatlakozott. Ezzel összhangban a rendelet tiltja a CITES hatálya alá tartozó fókafajok prémjének tartását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben tilos lesz valamennyi prémjéért vadászott fókafaj szőrméjének tartása, behozatala és kereskedelme Magyarországon.
Az orvhalászat és kaviárcsempészet miatt a tokhalak világszerte a kipusztulás szélére kerültek. Mivel Magyarországon is több vállalkozás foglalkozik a tokfélék szaporításával, nevelésével, illetve kaviár termelésével, az új jogszabály részletes szabályokat állapít meg ezek engedélyezésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatban is. A kaviárfeldolgozást, -csomagolást, illetve -átcsomagolást kizárólag az igazgatási hatóság által engedélyezett és nyilvántartott üzem végezhet. A kaviártároló edényeket pedig egyedi jelöléssel kell ellátni.
A rendelet emellett egyértelművé teszi a bejelentési kötelezettséget, illetve az eljárási szabályokat, továbbá a korábbiaknál pontosabban szabályozza a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó előírásokat is.
