Gazdaság

ANGLIA: A KÖZÉP-EURÓPAI KAPCSOLAT – Ébredés új esélyekre

Január derekán a brit kormány új programot indított. Célja, hogy a következő két évben megkétszerezze kereskedelmi forgalmát a gyorsan növekvő cseh, magyar, lengyel, szlovák és szlovén piacokon. Törekvése, hogy száz befektetési projekt jöjjön létre, amennyiben a brit vállalatok ráébrednek a közép-európai országokban rejlő lehetőségekre. A brit Ipari és Kereskedelmi Minisztérium "Kelet-európai üzletre nyitottan" című kampányát Londonban Malcolm Rifkind külügyminiszter és Ian Lang kereskedelmi miniszter irányítja.

Közép-Európa a küszöbünknél várakozó gazdasági tigris. Egyes korábbi befektetők megégették a kezüket. Másokat elriasztottak a jogi és egyéb problémák. De ma már másképpen kell tekintenünk ezekre a piacokra – jelentette ki Lang a Financial Times tudósítójának.

Az elmúlt két évben ezeken a piacokon évi 35 százalékkal nőtt a brit kereskedelem; igaz, alacsony szintről indult. 1995-ben az egykori keleti blokk országaival folytatott kereskedelem mindössze a brit import 2 százalékát, az exportnak pedig a 2,6 százalékát tette ki. Most a kelet-európai forgalom jóval gyorsabban nő, mint a brit kereskedelem egésze. A 39 millió lakosával a térség legnagyobb piacát jelentő Lengyelországba irányuló brit export tavaly átlépte az 1 milliárd fontos határt.

A brit kereskedelmi minisztérium az agrárüzletet, a jármű-, a fogyasztási cikk-, az elektronikai, a távközlési és az egészségügyi ágazatokat nevezte meg a legígéretesebb szektorként.

Eddig a brit vállalatok a térségbeli kereskedelem és befektetés tekintetében elmaradtak európai uniós versenytársaik mögött, noha a 65 millió lakosú piac külkereskedelmi forgalma 1998-ig várhatóan meghaladja a 125 milliárd fontot. Németország jelenleg nagyobb forgalmat bonyolít le ezekkel az országokkal, mint az Egyesült Államokkal. Már egy sor német bank és közepes nagyságú vállalat tört be Közép-Európába olcsó termelőbázis és új exportpiacok reményében.

Elvileg pedig Nagy-Britannia is kedvező helyzetben van. London a pénzügyi világ egyik központja. Amikor például a Czechinvest, cseh belső befektetési vállalat japán befektetőket keresett, inkább Londonba ment, mint Tokióba, hogy brit földön lobbizzon japán cégeknél. A brit székhelyű, német, olasz és egyéb EU-leányvállalatokat fenntartó cégek viszont inkább a kontinensen működő vállalataikon keresztül bővítik kapcsolatait Kelet-Közép-Európával.

Az elsők között haladnak a brit multinacionálisok, mint például a Unilever és a Cadbury-Schweppes (az utóbbinak már van egy gyára Lengyelországban, egy pedig most épül Oroszországban), továbbá a BP, a Pilkington, a British Oxygen, a British Vita és mások. A Marks and Spencer franchise rendszerű boltokat nyitott Budapesten és Prágában, jelenleg pedig Lengyelországban keres partnert.

A célországok a rendszerváltás után azonnal átirányították kereskedelmüket a KGST-ből a nyugati piacok felé. Mindannyian EU-tagságra pályáznak. A Financial Times rövid összefoglaló definíciója így hangzik: “A szigorú makrogazdasági politika nyomán egyszámjegyű infláció alakult ki Csehországban és Szlovákiában, míg Lengyelországban a magas növekedés csökkenő inflációval jár együtt. Magyarország – amelyet gyors privatizáció és rekordnagyságú külföldi működőtőke jellemez – a két évig tartó megszorítások után most kezd kilábalni a nehézségekből. A szlovén gazdaságnak minden bizonnyal hasznára szolgál a balkáni béke. Az állami vagyon privatizálása, az emelkedő külföldi beruházások és az új magánvállalatok dinamikus és egyre határozottabb karakterű magángazdaságokat teremtettek, amelyek befektetésre, külföldi piacokra és technológiára áhítoznak.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik