Közép-Európa a küszöbünknél várakozó gazdasági tigris. Egyes korábbi befektetők megégették a kezüket. Másokat elriasztottak a jogi és egyéb problémák. De ma már másképpen kell tekintenünk ezekre a piacokra – jelentette ki Lang a Financial Times tudósítójának.
Az elmúlt két évben ezeken a piacokon évi 35 százalékkal nőtt a brit kereskedelem; igaz, alacsony szintről indult. 1995-ben az egykori keleti blokk országaival folytatott kereskedelem mindössze a brit import 2 százalékát, az exportnak pedig a 2,6 százalékát tette ki. Most a kelet-európai forgalom jóval gyorsabban nő, mint a brit kereskedelem egésze. A 39 millió lakosával a térség legnagyobb piacát jelentő Lengyelországba irányuló brit export tavaly átlépte az 1 milliárd fontos határt.
A brit kereskedelmi minisztérium az agrárüzletet, a jármű-, a fogyasztási cikk-, az elektronikai, a távközlési és az egészségügyi ágazatokat nevezte meg a legígéretesebb szektorként.
Eddig a brit vállalatok a térségbeli kereskedelem és befektetés tekintetében elmaradtak európai uniós versenytársaik mögött, noha a 65 millió lakosú piac külkereskedelmi forgalma 1998-ig várhatóan meghaladja a 125 milliárd fontot. Németország jelenleg nagyobb forgalmat bonyolít le ezekkel az országokkal, mint az Egyesült Államokkal. Már egy sor német bank és közepes nagyságú vállalat tört be Közép-Európába olcsó termelőbázis és új exportpiacok reményében.
Elvileg pedig Nagy-Britannia is kedvező helyzetben van. London a pénzügyi világ egyik központja. Amikor például a Czechinvest, cseh belső befektetési vállalat japán befektetőket keresett, inkább Londonba ment, mint Tokióba, hogy brit földön lobbizzon japán cégeknél. A brit székhelyű, német, olasz és egyéb EU-leányvállalatokat fenntartó cégek viszont inkább a kontinensen működő vállalataikon keresztül bővítik kapcsolatait Kelet-Közép-Európával.
Az elsők között haladnak a brit multinacionálisok, mint például a Unilever és a Cadbury-Schweppes (az utóbbinak már van egy gyára Lengyelországban, egy pedig most épül Oroszországban), továbbá a BP, a Pilkington, a British Oxygen, a British Vita és mások. A Marks and Spencer franchise rendszerű boltokat nyitott Budapesten és Prágában, jelenleg pedig Lengyelországban keres partnert.
A célországok a rendszerváltás után azonnal átirányították kereskedelmüket a KGST-ből a nyugati piacok felé. Mindannyian EU-tagságra pályáznak. A Financial Times rövid összefoglaló definíciója így hangzik: “A szigorú makrogazdasági politika nyomán egyszámjegyű infláció alakult ki Csehországban és Szlovákiában, míg Lengyelországban a magas növekedés csökkenő inflációval jár együtt. Magyarország – amelyet gyors privatizáció és rekordnagyságú külföldi működőtőke jellemez – a két évig tartó megszorítások után most kezd kilábalni a nehézségekből. A szlovén gazdaságnak minden bizonnyal hasznára szolgál a balkáni béke. Az állami vagyon privatizálása, az emelkedő külföldi beruházások és az új magánvállalatok dinamikus és egyre határozottabb karakterű magángazdaságokat teremtettek, amelyek befektetésre, külföldi piacokra és technológiára áhítoznak.”
