A megemelt keretek és a módosított támogatási rendszer eredményeként a tavalyi mintegy 40 milliárd forintnál egyharmaddal több agrárberuházás várható az idén. A földművelésügyi tárca – az április elsejei pályázatbeadási határidőt követő – első felmérése szerint építési és ültetvénytelepítési célra mintegy 30 százalékkal több támogatást igényeltek, mint amekkora a keret. Igaz, az érdeklődés országrészenként eltérő, például Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az át-lagosnál jóval nagyobb volt.
Információink szerint a gyorsértékelés után már csak 15 százaléknyi, 2,3 milliárd forint a büdzsét meghaladó, az FM által is reálisnak tekintett támogatási többletigény. Úgy tűnik, ezt az összeget a tárcának a belső források átcsoportosításával sikerül előteremtenie, s így valószínűleg valamennyi befogadott és a feltételeknek megfelelő pályázatot támogathat a tárca.
A nagy érdeklődés részben annak is köszönhető, hogy alaposan megváltozott a beruházási támogatások pályázati rendszere. Erre a korábbi rendszer hibái miatt volt szükség: előfordult például, hogy a minisztérium befogadta ugyan a pályázatot, de pénzt nem tudott adni, mert közben elfogyott. Megesett az is, hogy szintén pénzhiány miatt év közben leállította a befogadást a tárca, a szubvenció mértékét pedig utólag csökkente. (Az FM-nek ugyanis nem volt jogi lehetősége arra, hogy a pályázatot pénzhiány miatt elutasítsa, csak a befogadást függeszthette fel.)
Az idén ezért új módit vezetnek be. A földművelésügyi miniszter jó néhány dogmát megváltoztatott, s így elvileg valóban az arra legérdemesebb jelentkezőket segítheti a támogatási rendszer. Az eddigiekkel ellentétben például, ha valaki a követelményeknek megfelelő pályázatot nyújt is be, nem biztos, hogy automatikusan megkapja a pénzt. A bírálók ugyanis rangsorolnak. S mivel az idén a pályázatos mezőgazdasági támogatások odaítéléséről a helyi, megyei földművelésügyi hivatalokban döntenek, lokális agrárpolitikai és területfejlesztési szempontok alapján határozhat a hivatal vezetője: teljes felelősséggel, saját hatáskörben – a teljes célkeretről. Azzal a megkötéssel, hogy az az 1997-es keretet tíz százalékkal terhelheti túl, 1998-ra pedig az 1997-es keret 25 százalékáig vállalhat kötelezettséget. Az FM ezután csak néhány központi támogatást kezel: az erdészetit, a halászatit, a vadgazdálkodásit és az élelmiszer-iparit.
Az új rendszerben a pályázatokat bírálóbizottság értékeli, amely javaslatot tesz az FM-hivatal vezetőjének, hogy a tervezet támogatásra érdemes-e, vagy sem. Ezután a hivatalvezető dönt, és aláírja a támogatási engedélyeket.
A mezőgazdasági beruházási támogatások értékhatára 30 millió forint pályázatonként, a kamattámogatás pedig legfeljebb 150 millió forint hitelhez vehető igénybe. A szubvenció nagyságát a bekerülési költség százalékában határozzák meg. Az is idei újdonság, hogy megszűnt a termelő létesítményekhez kapcsolódó és az infrastruktúrafejlesztési támogatások közötti különbség. Ha a pályázó nyer, akkor a pénzt a telepen belüli építésre, infrastruktúra-fejlesztésre és a technikai berendezések vásárlására is felhasználhatja. Sőt nemcsak új beruházásra, hanem a meglévő termelőkapacitások átalakítására is elköltheti a forintokat.
A mintegy 22 milliárd forintos – egyebek mellett építési, férőhely-létesítési, gépitechnológia-korszerűsítési – központi beruházási keret csaknem felét, 9,2 milliárdot a régiók oszthatják szét, pályázat útján. A csalások elkerülése érdekében a támogatást csak utoljára veheti igénybe a beruházó: miután a legalább 20 százalékos saját erőt, majd a bankhitelt is felhasználta.
Az adható támogatás mértéke a beruházás jellegétől függően 20-35 százalék között mozoghat. Például bizonyos istállók építésére 20 százalékos támogatás adható, tejelő szarvasmarha-, baromfi- és sertésistálló építésre azonban csak 15 százalék – ha viszont rekonstrukcióra kérik a pénzt, akkor 30 százalék lehet a támogatás. Új terménytároló építéséhez, csomagolásfejlesztési beruházáshoz 20 százalékkal járul hozzá az állam, de ilyen jellegű rekonstrukcióra nem adnak támogatást.
Az új mezőgazdasági gépek vásárlásához – automatikus rendszerben – 25 százalék normatív támogatás adható, s a hitelhez 40 százalékos kamatpreferenciát is odaítélhetnek az FM-hivatalok. A gépvásárlási támogatás keretösszege 8,5 milliárd forint. A meliorációs, öntözésfejlesztési támogatási keret 2,2 milliárd forint, erdőtelepítésre pedig 1,3 milliárdot szánnak. Az állattenyésztés támogatási fejezete egymilliárd forintot, s a tenyészállat-támogatási keret, valamint a biológiai alapok védelmi fejezete is ugyanennyit tartalmaz.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségében (MOSZ) örülnek annak, hogy többen igényeltek támogatást, mint amekkora a keret. Ez ugyanis élénkülést jelez az ágazatban. Máhr András, a MOSZ titkára ezzel összefüggésben elmondta: a kormány hozzáállása sokat változott. Kedvezőnek tartja, hogy 1997-ben időben megjelentek a rendeletek, és a keretből remélhetőleg ki tudják elégíteni az igényekhez. Előrelépés az is, hogy a támogatási rendeletet módosították, s így például a szárítók rekonstrukciójának a támogatása is lehetővé vált.
Az idén már a helyi agrárkamarák is közreműködtek a régióból érkező beruházási pályázatok feldolgozásában. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára szerint a megyei szervezetek már másfél éve felkészültek arra, hogy az FM-től átvegyék a beruházási támogatási pályázatok befogadását, kezelését és a támogatások, valamint a kedvezményes hitelek ellenőrzését.
Mészáros üdvözli, hogy végre a helyi bírálóbizottságok véleménye alapján a megyei FM-hivatalok vezetője dönt a pályázatok sorsáról, de még jobbnak tartaná, ha maguk a bizottságok hozhatnák meg a döntést. Ekkor jobban érvényesülhetne a nyilvánosság, ami a legbiztosabb garanciája a pártatlanságnak.
Jó hír a pályázók számára az is, hogy jövőre még több állami pénz jut majd a beruházások támogatására. A földművelésügyi és a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy akár 30-40 milliárd forinttal is növekedhet a közvetlen agrártámogatás, s ezen belül a beruházási szubvenció is. Amennyiben az agrártámogatások keretét a parlament a GDP 2,5 százalékában határozza meg, amint ez a tervekben szerepel, akkor valóban növekedési pályára állhat az agrárgazdaság.
