Egyelőre nem módosítja felfelé növekedési előrejelzését Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő makroelemzője, aki szerint az idén 2-2,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). A jövő évre ígért 3-4 százalékos növekedés az elemző véleménye szerint kissé optimista. E kijelentése nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már 1996 utolsó negyedévére is 3 százalékos növekedést mutatott ki; ez az adat ugyanis az 1995 utolsó három hónapihoz képest elért bővülést tükrözi. (Vélhetően hitelesebb képet adna a gazdaság növekedéséről, ha az 1996 utolsó negyedévében az előző három hónaphoz képest elért bővülést vennénk figyelembe. A számot néggyel szorozva kaphatjuk meg a gazdaság éves szintre vetített növekedési ütemét a tavalyi év utolsó negyedévében, ami vélhetően alacsonyabb lenne 3 százaléknál.)
A növekedési előrejelzéssel ellentétben jövő évi inflációs prognózisát felfelé módosítja Duronelly Péter. Ezt azonban az elemző nem a GDP vártnál magasabb növekedésével magyarázza. Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg jócskán elmarad a potenciálistól, így a gyorsulás nem okozhat számottevő inflációs nyomást.
A pénzromlás ütemének a vártnál komótosabb csökkenése a már jól ismert indokokra vezethető vissza. Az elemző egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció 15, illetve 10 százalékos határ alá csökkentéséhez valódi lélektani áttörésre van szükség. Ennek egyik oka az, hogy a reálszférában – a pénzügyi és a kormányzati szektorral ellentétben – az árképzés általában visszatekintő, azaz a múltbeli infláció a meghatározó az áremeléseknél.
A Budapest Alapkezelő elemzője által a jövő évre várt 15,1 százalékos éves átlagos pénzromlás esetleges megvalósulása mindenesetre a távolabbi jövőbe tolja a többek által már 1998 végére várt egyszámjegyű infláció “eljövetelét”. Az elemző szerint erre az ezredforduló előtt immár aligha lehet számítani.
