HÁGAI ÍTÉLET BŐS-NAGYMAROSRÓL. A hágai Nemzetközi Bíróság a vízlépcsővita ügyében mindkét felet elmarasztalta: Magyarországot az eredeti szerződés 1992-es felmondásáért, Szlovákiát pedig a Duna egyoldalú eltereléséért. Megfigyelők értékelése szerint a döntés nyomán valószínűleg helyükön maradnak a C-variáns szlovákiai létesítményei, viszont a magyar félnek nem kell megépítenie a nagymarosi erőművet.
JEGYBANKI KAMATCSÖKKENTÉS. A Magyar Nemzeti Bank kedden, valamennyi futamidő tekintetében 0,25 százalékponttal mérsékelte az aktív és passzív repók kamatait. Ez alól kivétel az egynapos passzív repo, amelynek kamatát 2,75 százalékponttal – 14,5 százalékra – csökkentették. A lépéssel egy időben a jegybank 20,03 százalékról 19,5 százalékra mérsékelte saját kötvényének éves hozamát.
NÖVEKVŐ MAGYAR TŐKEKIVITEL. A magyar befektetők egyre nagyobb arányban jelennek meg külföldön – legalábbis erről tanúskodnak az első nyolc hónap adatai. Idén augusztus végéig a hazai cégek 462 külföldi befektetésének értéke 335 millió dollárt tett ki, szemben a tavaly egész évben regisztrált 66,2 millió dolláros tőkeexporttal.
A TERVEZETTNÉL NAGYOBB GDP-NÖVEKEDÉS. Az idei első félévben – a múlt év hasonló időszakához képest – 3,2 százalékkal nőtt a hazai GDP. Összehasonlításul: tavaly ilyenkor a KSH stagnálást regisztrált, s az egész évre vonatkozólag is csupán egy százalék körüli volt a növekmény. Ennek fényében az idei évre 2-3 százalékos bővüléssel számoltak, ám a legfrissebb adatok ismeretében (lásd a grafikont) ezt a becslést valószínűleg felfelé kell majd módosítani.
ADÓK A PARLAMENT ELŐTT. Kedden az Országgyűlésben megkezdődött a jövő év elejétől életbe lépő adómódosítások vitája. A kormányjavaslatok a korábban megszokottnál kevesebb változást tartalmaznak: a személyi jövedelemadó táblája például nem változik. A legtöbb módosítás a vállalkozókat érinti. Kedvező számukra, hogy bővítik azok körét, akik átalányadózást választhatnak. Ezzel szemben a tervek szerint megemelik a különlegesen magasnak ítélt osztalék adóját.
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei augusztus végéig meghaladták a 140 milliárd forintot, míg kiadásai 115 milliárd forintra rúgtak. A vagyonkezelő saját adatai szerint az értékesítésből és vagyonhasznosításból származó bevétel több mint 132 milliárd forintot tett ki. Az összbevétel döntő része készpénzben folyt be.
SIKERES ÁLLAMI CÉGEK. Jelentősen nőtt a tartós állami tulajdonban maradó cégek összesített adózás előtti nyeresége az első félévi adatok alapján. A 111 megvizsgált cég közül 83 volt nyereséges – ezek adózás előtti profitja 65 milliárd forint volt (a tavalyi hasonló adat 30,5 milliárd). A veszteséges cégek féléves deficitje – a tavalyi 9,5 milliárd forintról – 5,6 milliárdra csökkent. Az állam által realizált profit mintegy fele (32 milliárd forint) a Matáv és a Mol nyereségéből származik, ahol az állam kisebbségi tulajdonos.
