Az egy- és kétforintos érmék eltűnése néhány apróbb nehézséget minden bizonnyal okoz az első napokban. Úgy tűnik, sem az MNB, sem a kormányzat nem fordított kellő figyelmet és pénzt arra, hogy a lakosságot széles körűen tájékoztassa.
Kerekítési szabályok
0,01 Ft-tól 2,49 Ft-ig lefelé, a legközelebbi 0
2,50 Ft-tól 4,99 Ft-ig felfelé, a legközelebbi 5
5,01 Ft-tól 7,49 Ft-ig lefelé, a legközelebbi 5
7,50 Ft-tól 9,99 Ft-ig felfelé, a legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
Számla végösszege kerekítve:
12Ft 10Ft
13 375Ft 13 375Ft
678Ft 680Ft
43Ft 45Ft
66Ft 65Ft
Íme néhány tudnivaló az aprók eltűnéséről:
• Soha nem a termék egyedi árát, csak a számla végösszegét kell kerekíteni.
• Üzletekben készpénzes fizetéskor a pénztárosnak a számla végösszegét kell kerekítenie a szabályok szerint.
• A kerekítésből adódó pénztárhiányt és -többletet egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni, áfaalapot nem képez.
• A kerekítést nem kötelező feltüntetni a bizonylaton (blokkon, számlán).
• Bankkártyás fizetésnél nem kötelező alkalmazni a kerekítés szabályait. Amennyiben mégis alkalmazzák, arra a fizetés előtt nyomatékosan fel kell hívni a vevő figyelmét.
• Sárga csekken történő postai készpénzes befizetésnél a posta a csekkek végösszegét kerekíti, és így ad vissza. A csekkes fizetés jogosultjai, például a közüzemi szolgáltatók, ennek ellenére a csekken szereplő pontos (kerekítetlen) összeget kapják meg a postától.
• Az üzletekben, illetve a lakosságnál maradt 1 és 2 forintosokat a posta és a pénzintézetek váltják be a bevonástól számított fél évig.
• Fél év elteltével az MNB váltja be az érméket még 2013-ig.
• 100 darabig minden pénzintézet köteles díjtalanul beváltani a felgyűlt érmét.
• Nyugdíjat, táppénzt, családi pótlékot – ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik – a folyósító szerveknek felfelé kerekítéssel a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre kerekítve kell kifizetniük.
Zanaty Márta
adószakértő
