Megszületett az elsőfokú ítélet a csaknem négy évvel ezelőtti, Aquaworld élményfürdőben történt tragédia ügyében. Az újpesti bíróság úgy döntött, a vízgépészt egy év fogházbüntetéssel sújtja két évre felfüggesztve, míg a vezető uszodamesterre 35 nap – fizikai munkát jelentő – közérdekű munkát szabtak ki. A per harmadrendű vádlottját, a műszaki igazgatót ugyanakkor bizonyítottság hiányában felmentette a vád alól.
A bíróság indoklása szerint a vízgépész és a vezető uszodamester a foglalkoztatási szabályaikat megszegték, és ez összefüggésben áll a tragédiával. Mint ismert, egy rosszul rögzített aknafedél vezetett a 9 éves fiú halálához, a gyereket gyakorlatilag beszívta a hullámkeltésre szolgáló szivattyú. A turbinalapátok megölték, miután a víz elsodorta őt.
A bíró szerint az akkor fél éve működő szörfmedencéről a fürdő munkatársai alappal gondolhatták, hogy megfelelően működik, hisz minden engedélyt megkaptak az üzemeltetéséhez. 2009 júliusában azonban észlelték, hogy még a balesetet megelőzően két zár letört az aknafedélről. A vízgépész rögzítette is a vízgépészeti naplóban, hogy a fedél induláskor mozog, de nem tett semmi egyebet, mert úgy gondolta, hogy a fennmaradó két zár is rögzíti azt. Az eljáró bíró szerint azonban a vízgépész ismerte a rendszer működését, abban hogyan áramlik a víz, neki szólnia kellett volna a műszaki igazgatónak, hogy javítani kell. Az azonban nem bizonyosodott be, hogy a műszaki igazgatót tájékoztatta volna erről, ezért utóbbi vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a bíróság.
A vízgépész a bíró indoklása szerint a rendszer működését ismerve azzal is tisztában kellett, hogy legyen, egy esetleges baleset halállal is végződhet. Mindezek alapján egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel volt sújtható, de a bíróság az ügy elhúzódására, a vádlott személyére, a részleges beismerésre és megbánásra, az időmúlásra és a férfi kifogástalan életvitelére tekintettel a minimumot állapította meg. Az egy év fogházbüntetést két év próbaidőben határozta meg és a büntetőjogi hátrányos következmények alól is mentesítette a férfit.
A másodrendű vádlott, a vezető uszodamester a bíró szerint intézkedhetett volna a medence felfüggesztéséről, vagy javaslatot is tehetett volna a fürdőigazgatónak, hogy tegyen valamit, például, hogy felhívják a figyelmet a mozgó aknafedél veszélyességére egy táblán, de még az úgynevezett hibanaplóban sem rögzítette a hibát. Amiatt azonban, hogy a másodrendű vádlott nem ismerte szörfmedence működési rendszerét, a bíróság szerint nem lehetett tisztában azzal, hogy egy esetleges baleset halállal is végződhet, így esetében egy évig terjedő szabadságvesztés lett volna maximálisan kiszabható. A bíróság az enyhítő körülményeket is figyelembe véve szabott ki 35 nap közérdekű munka büntetést rá.
A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt kiszabott ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosításért , a védelem pedig enyhítésért fellebbezett, illetve volt, aki három nap gondolkodási időt kért.