Kétszeresen is meglepetést hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának mai döntése: 20 bázisponttal csökkent az alapkamat, ami egyrészt rácáfol a 10 bázispontos csökkenést prognosztizáló elemzői várakozásokra, másrészt megszakítja az eddigi 25 bázispontos lépések folyamatát.
A sorozatban a 13. kamatvágással a tavaly augusztisu 7,00 százalékról egy év alatt csaknem a felére esett az alapráta.
Nem erről volt szó
A legtöbb elemző, különösen a külföldiek, 10 bázispontos csökkenésre számítottak. Várakozásaikat azzal magyarázták, hogy fogy a levegő a nagyiramú csökkenés folytatásához, de kisebb tempóban még lehet lefelé haladni.
Erre lehetett következtetetni abból is, hogy a legutóbbi, július 23-i kamatdöntés után Matolcsy György jegybankelnök – szokásától eltérően – sajtótájékoztatót tartott, amely pont a kiszámíthatóság volt hivatott növelni.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Akkor azt mondta, hogy folytatódni fog a kamatcsökkentés, de lassabb ütemben, ezentúl 10 bázispontos lépésenként. Elemzők ezt akkor úgy értékelték, hogy az MNB maga is érzi, kockázatos pályán mozog, hiszen a csökkenő kamat miatt egyre nő a veszélye a túlzott forintgyengülésnek, ezáltal pedig az állampapír-piaci hozamemelkedésnek.
Ezzel szemben, az akkor Matolcsy által előirányzott mértéknek pontosan a duplájával csökkent ma az alapkamat.
Ha csak úgy nem
Némi magyarázatot adhat a mai fejleményekre, hogy Matolcsy azt is bejelentette júliusi sajtótájékoztatóján, hogy a kamatdöntéseknél ezentúl nem csak a középtávú inflációs célt veszik figyelembe, hanem a reálgazdasági mutatókat is, valamint jobban előtérbe kerülnek a pénzügyi stabilitás szempontjai. Ezzel gyakorlatilag azt az eddig is bevallott célját ülteti át a gyakorlatba, miszerint a kormány politikájával teljes összhangban, mintegy a gazdaság motorjaként működtetné az MNB-t.
Ez a gyakorlat azonban ellentétes lehet a nemzeti bank alapszabályával, amely kimondja, hogy a kamatdöntéseket elsősorban a várható inflációt figyelembe véve kell meghozni. Ennek áthágása veszélyes mértékű kiszámíthatatlanságot eredményezhet, hiszen gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezentúl bármilyen gazdasági részmutatóra hivatkozva lehet a kamattal játszani.
