Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben újságíróknak összegezte a kétnapos EU-csúcstalálkozó gazdasággal kapcsolatos témaköreinek eredményeit. Szerinte a bankunió ügyében áttörés történt, a gazdasági koordináció ügyében azonban csak biztató kezdeményezések voltak.
Magyarország még nem döntött
A bankunióval kapcsolatban kijelentette: az eurózónához tartozó országok olyan rendszert hoztak létre, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működésének következményeit. Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz – mondta.
Meg kell védeni a magyarokat a rosszul működő bankoktól
“Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő” – tette hozzá.
A kormányfő szerint ugyanis függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, “amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra”.
Fotó: Burger Barna
A Kúria a bankok oldalra állt
– Így kommentálta a legfőbb bírói fórum döntését. A kormányfő szerint azonban a bankok oldalán “már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán”. A jogegységi döntés értelmében nem ütközik jogszabályba, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés.
Orbán Viktor elmondta: egyetért azokkal, akik sürgetik a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében. “Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket” – mondta.
Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni. “Addig is arra hívom fel Magyarország minden polgárát, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, (…) függetlenül attól, hogy milyen jogi viták vannak még nyitva” – tette hozzá.
Adócsalási vád
A miniszterelnök szerint Horváth András volt adóhivatali dolgozó állításaival kapcsolatban akkor tehet lépéseket az államigazgatás, ha elmondja, hogy “ki követett el mit és mikor”.
Magyarországon a jogot kikényszerítő hivataloknak a megfelelő eljárási rend szerint kell eljárniuk. Nem választás kérdése a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy indít-e eljárást vagy sem – mondta a miniszterelnök.
“Három egyszerű kérdésre várok választ: ki követett el mit és mikor” – tette hozzá Orbán Viktor. Szerinte ennek ismeretében beindulhatna az államigazgatás gépezete.
A gazdasági koordináció a magyarokat nem érinti?
A gazdasági koordinációt illetően a következő lépés megtételét ezen a csúcstalálkozón átütemezték, és nem jövő júniusban, hanem majd csak október környékén foglalkoznak újra ezzel a kérdéssel – közölte Orbán Viktor.
“Ez bennünket, magyarokat azért nem érint, mert az eurózóna itt olyan átalakításokat, reformlépéseket akar létrehozni szerződéses formában, amelyeket mi magyarok vagy már megcsináltuk, vagy már a kellős közepén vagyunk” – fogalmazott.
Felsorolása szerint olyan témák tartoznak ide, mint a szakképzési reform, az egyetemek átalakítása, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, “a munkaerőpiacra való visszalépés, vagyis magyarul a közmunka rendszerének kiépítése”. Ezek a reformok az eurózónán belül valamilyen formában kikényszeríthetővé válnának az elképzelések szerint, “ha szabályozással nem megy, akkor szerződéses formában”. – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint ez még mindig arról a küzdelemről szól, hogy miként lehetne az eurót stabilizálni.
“Az a politika, amivel korábban próbálkozott az unió, hogy matematikai módszerekkel megállapít kritériumokat, majd azokat számon kéri a tagállamokon, ez kudarcot vallott. Nagyon kevesen voltak, akik engedelmeskedtek ennek. Jelzem, mi azok voltunk, tehát amikor azt mondták, hogy három százalék alá kell vinni a hiányt, akkor vért és verejtéket nem kímélve mi levittük másfél éven belül három százalék alá a hiányt, és kijöttünk a túlzottdeficit-eljárás alól” – mondta a miniszterelnök.
Orbán szerint számos ország megtalálja annak a módját, hogy a szabályok alól kivonja magát, és úgy látja, hogy ez indokolja a kényszer helyett a szerződéses forma gondolatának a felvetését az említett reformok tekintetében.
“Magyarország nem ellenzi, hogy ilyen módszert vezessen be az unió, csak ismerjük el, hogy ez azért történik így, mert a korábbi, hagyományos szabályozási forma kudarcot vallott” – jelentette ki a kormányfő.
