Bár az EU-csúcson egy mondatot ért csak meg számára a kérdés, az azt követő sajtótájékoztatón szinte másról se beszélt David Cameron brit miniszterelnök, mint hogy mit tenne a kelet-európai munkaerő mértéktelen bevándorlása ellen – derül ki a Bruxinfo tudósításából.
Eszerint Cameron nyilatkozatában és kérdésekre adott válaszaiban érzékeltette, hogy a brit kormány két síkon kíván fellépni. Először is rövid távon, már január 1-től több intézkedést is bevezetnek, amelyek célja, hogy gátat szabjanak a szabad munkavállalással esetlegesen összefüggő, a brit jóléti ellátórendszer rovására történő visszaéléseknek.
Másrészt pedig a jövőben rendszerszerűen is kezelnék a problémát. Nagy-Britannia a jövőben sorra kerülő bővítések alkalmával a szabad munkavállalás átmeneti korlátozására lehetőséget adó szabályok szigorításáért száll majd síkra. A majdan belépő országok esetében pedig “a GDP-től vagy a bérektől” tehetik függővé esetleges korlátozások alkalmazását.
Nagy hiba volt
A Downing Street 10. lakója leszögezte, hogy óriási hibának tartja a brit munkaerőpiac azonnali, 2004-es megnyitását “a lengyel, a magyar, a cseh és a balti munkavállalók előtt”, aminek következtében “egymillió ember érkezett a szigetországba”. Azt ugyanakkor explicite nem mondta, hogy a már egy ideje uniós tagországok járulékokat szabályosan fizető munkavállalóit korlátozásokkal sújtanák a közeljövőben.
Fotó: MTI / EPA / Lindsey Parnaby
Sarokba szorítva
Cameron azt érzékeltette, hogy a január 1-i szabálymódosítások a „segélyturizmus” (és nem a szabad munkavállalás) jelenségének visszaszorítására irányulnak. Jövőre ugyanis Londonnak már semmilyen törvényes eszköze nem lesz a bolgár és a román munkavállalók korlátozására 2014. január 1. után, mivel lejár a hétéves moratorium.
A brit kormányfő példaként említette, hogy egyes közép- és kelet-európai munkavállalók a brit állam által átutalt családi pótlékot otthon lakó családtagjaiknak továbbutalják. Ez szerinte illegális, és ez ellen is fel kívánnak lépni az új szabályok.
Osztogatnak vagy fosztogatnak?
A miniszterelnök ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy milyen kézzelfogható adatok és számok bizonyítják azt az állítást, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók aránytalanul nagy terhet rónak a brit költségvetésre. Cameron azzal ütötte el a kérdést, hogy a költségek és a számok kiderítése technikailag nehéz feladat.
Brüsszel szerint a tárgyban eddig készült független felmérések éppenséggel azt erősítik meg, hogy a zömében fiatal, dinamikus kelet-európai munkavállalók nettó befizetői a brit társadalombiztosítási rendszernek.
