Megváltozott az Északi-sark felett elhaladó „levegősztráda” útvonala – egyes hipotézisek szerint a sarki jég döbbenetes tempójú olvadása miatt – s emiatt akkora hóviharok voltak márciusban, hogy emberek tömegei rekedtek az autópályán. Lakatos Judit, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója lapunknak azt mondta: a légkörzés azóta sem állt vissza a korábbi pályájára, ám még nem tudni, mi lesz, s hogy ez egyáltalán mit is jelent. Még az sincs tudományosan bebizonyítva, hogy valóban a sarki jég olvadása okozta a változást. „Egy-egy eseményt nem szoktunk a klímaváltozáshoz kötni, de azt lehet mondani, hogy összességében nő a szélsőséges időjárási események száma” – fogalmazott.
Így nem tudni, hogy a klímaváltozás felel-e a mostani alpesi esőből származó árvízért, s azért, hogy az elmúlt 500 év rekordvízszintjét várhatjuk a Dunán. Ám a hosszabb távú előrejelzéseket megkockáztató időjárásjósok arra számítanak: télies, esős nyár jön Nyugat- és Észak-Európára, ami akár újabb árvizeket hozhat hozzánk is. A WSI előrejelzése szerint az átlagosnál jóval hidegebb és csapadékosabb lesz, s ez alól csak a keleti blokk a kivétel. Oroszország és Ukrajna nyugati felén például a szokásoshoz képest hőség lesz.
Eközben délen veszélyesen forró lesz a nyár, erdőtüzek és gyilkosan meleg napok várhatók.
Fotó: Kummer János
