vesszük, mekkora változáson ment át a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben, s csak egy ilyen argentin típusú válság késztet bennünket a tudatos önértékelésre.#<# No meg a hónapról hónapra közzétett makrogazdasági mutatók, amelyek - különösen a recessziós világgazdasági környezetben - igen hízelgő képet festenek rólunk. (Már önmagában az is nagy dolog, hogy napjainkban nem kérdőjelezik meg az adatok hitelességét - egy évtizede még messze nem volt ekkora bizalom sem a módszertan, sem az adatokat szolgáltató intézmények megbízhatósága iránt.) Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság szilárd lábakon áll. Olyannyira, hogy a választások után kormányzati felhatalmazást nyerő párt(ok) stabil pénzügyi háttérrel a hátuk mögött hozzáláthatnak végre azokhoz a társadalmi méretű reformokhoz, amelyeket az elmúlt három évben elmaradtak vagy elsikkadtak. Ezek véleményünk szerint – nem fontossági sorrendben – a következők: EGÉSZSÉGÜGY. Nem halasztható tovább az egészségügyi ellátórendszer tulajdonosi és finanszírozási rendjének átalakítása; a magántőke bevonása a szolgáltatásokba, valamint a finanszírozásba; a társadalombiztosítás által fizetett ellátások behatárolása.
ÖNKORMÁNYZATOK. Megkerülhetetlen az államigazgatás decentralizálása; a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére álló források tényleges feladataikhoz történő felemelése.
NYUGDÍJRENDSZER. Vissza kell állítani az egyensúlyt a társadalombiztosítási ág korszerűsítése, finanszírozhatóságának fenntartása, valamint a között, hogy a magán-nyugdíjpénztári ág az 1998-as nyugdíjreform szellemének megfelelően tudjon továbbfejlődni.
AGRÁRIUM. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a versenyképes mezőgazdasági termelők az Európai Unió keretei között is talpon tudjanak maradni; a mezőgazdaságból élő lakosság eleve nem versenyképes részét vétek illúzióba ringatni, pazarlás termelőként támogatni.
ADÓK. Az államháztartás alrendszereinek egy évtizede elhúzódó, elsikkadó reformjához a legitimitást mindenekelőtt az adók csökkentése teremtheti meg, ami – szemben minden ellenkező híreszteléssel – valójában többletbevételeket generálna a központi költségvetés számára, s a gazdaság szereplői körében hatalmas energiákat szabadítana föl. Akkorát mindenképpen, mint az olimpiai játékok megrendezése.
