Gazdaság

Küzdelem a bioterrorizmus ellen – Harcra kész vakcinák

Afganisztánban már a szárazföldi hadműveletek is megkezdődtek a terroristák ellen. A világszerte félelmet keltő biológiai terror ellen azonban más eszközökkel kell megküzdeni.

Miközben az amerikaiak még mindig nem dolgozták föl teljesen a szeptember 11-i borzalmakat, máris egy új rettegés kerítette őket a hatalmába. Gyilkos lépfene-baktériumot tartalmazó levelek végeztek egy floridai férfival, illetve fertőztek meg sokakat New Yorkban és Floridában, sőt hasonló küldemények arra kényszerítették a szövetségi kormányt, hogy lezárja a Capitolium nagy részét. Miféle korábban elképzelhetetlen támadás lehet a következő? Fekete himlő? Pestis? Ebola? És hogyan védhetjük meg magunkat?

NEM ÜZLET. Az ember azt hinné, hogy egy olyan országban, amely megszelídítette az atomenergiát és megfejtette az emberiség genetikai kódját, nem okozhat gondot védőoltásban részesíteni mindezen veszedelmek ellen a lakosság érintett részét. Csakhogy a vakcina egyszerűen nem áll rendelkezésre. Ami pedig már a megfertőződés utáni kezelést illeti, egyre aggasztóbb lehetőség, hogy a lépfene elleni egyik leghatékonyabb szer – a Cipro nevű készítmény – hamarosan hiánycikké válhat.

Küzdelem a bioterrorizmus ellen – Harcra kész vakcinák 1A Bush-kormányzat a fejleményekre reagálva 1,5 milliárd dollárt különített el, amelynek felhasználásával hatszorosára kell növelni az Egyesült Államok lépfene elleni antibiotikum-készleteit, valamint fel kell gyorsítani a fekete himlő elleni vakcina termelését – e betegséggel szemben ugyanis csak megelőző védőoltás létezik, kezelés nem. Ezek a lépések azonban – különösen, ami a vakcinák körüli problémát illeti – korántsem elegendőek.

Az alapvető baj az, hogy bár a védőoltások csodás győzelmet arattak az olyan gyilkos kórok elleni küzdelemben, mint például a gyermekparalízis, a fekete himlő vagy a sárgaláz, a gyógyszeripar mégis mostohagyerekként kezelte őket. Hogy miért? Nos, a gyógyszerekhez képest “igen alacsony a megtérülésük” – mutat rá Harriet L. Robinson, az Emory University mikrobiológusa. A gyártók a legtöbb vakcinából csak egyet tudnak eladani egy embernek, miközben például fájdalomcsillapítóból akár több százat is. Mindezeken felül a gyógyszergyártóknak azokból a bírósági perekből is jócskán elegük lett, amelyeket azzal a váddal indítottak ellenük, hogy a gyerekkori védőoltások autizmust és más komoly betegségeket okoznak. “A nyolcvanas évek folyamán egy sor cég fordított hátat a vakcinaüzletnek, mert már semmilyen szempontból nem érte meg jelen lenni a piacon” – idézi föl Paul R. Drayson, az angliai Oxfordban működő PowderJect Pharmaceuticals védőoltásgyártó cég vezérigazgatója. Azoknak a vakcináknak a többségénél pedig, amelyek a bioterroristák által a világra szabadítható betegségek ellen nyújtanak védelmet, eleve csak a kormányok jönnek számításba vásárlóként.

Európa összefogA szeptember 11-i terrorcselekmény után az Európai Unió (EU) sem ugyanaz, ami azelőtt volt. Az EU az Egyesült Államokhoz hasonlóan átfogó – diplomáciai, politikai, gazdasági, pénzügyi és biztonsági intézkedésekből álló – választ igyekszik adni a terrorizmus új kihívására. Felgyorsult a bel- és igazságügyi együttműködés, és – bár külpolitikai téren megint az egyes tagállamok ragadták magukhoz a kezdeményezést – a történtek előrevetítik az EU eddiginél erőteljesebb védelmi és biztonságpolitikai szerepvállalását. Íme néhány, az unió szintjén az utóbbi egy hónapban elfogadott intézkedésekből:

• A bel- és igazságügy-miniszterek a terrorizmus elleni átfogó akciótervre adták áldásukat, amelynek része a terrorizmus egységes fogalmának meghatározása, s az európai letartóztatási parancs intézményének létrehozása – ezekről a végleges döntés decemberben várható.

• Az unió fokozta a nemzeti polgári védelmek közötti együttműködést, és közös készenléti rendszert állított fel a biológiai és vegyi terrortámadások elleni hatékony védekezés céljából.

• Az EU-tagállamok szélesebb jogköröket adtak a közös rendőrség csírájának tekintett Europolnak, valamint szorosabbra fonták a titkosszolgálatok és a rendőrségek közötti együttműködést.

• Az uniós miniszterek több mint 100 millió euró értékben befagyasztották a terroristagyanús szervezetek és személyek unióban lévő javait.

• Az érintett intézmények kompromiszszumra jutottak az 1991-es pénzmosás elleni irányelv módosításáról, hogy az már ne csak a pénzügyi szektorra terjedjen ki. Az Európai Unió kész szankciókat hozni a pénzmosás elleni pénzügyi akciócsoport (FATF) fekete listáján feltüntetett országok ellen. (A “nem együttműködő” államok 19-es listáján az anonim betétek miatt sokak nagy megdöbbenésére Magyarország is szerepel.)

• Az EU több mint 310 millió euró értékű humanitárius segélyt szavazott meg az afgán menekültek számára.

• Az Európai Bizottság válságtervet készített a terrorcselekmények nyomán bajba jutott európai légitársaságok megsegítésére, javaslatot tett az egységes európai égbolt 2005-ig történő megvalósítására és a repülésbiztonsági intézkedések harmonizálására.

• A terrorizmus elleni globális koalíció tagjaként az EU fokozta erőfeszítéseit a közel-keleti békefolyamat újraindítására, és ezzel egyidőben példátlan diplomáciai offenzívába kezdett az iszlám világban.

Gyévai Zoltán, Brüsszel

GÉNVARÁZSLATOK. Mindezek következtében a legtöbb rendelkezésre álló vakcina több évtizede porosodik raktáron – ami már-már komikus egy olyan korban, amikor a tudomány a történelemben korábban sosem látott prioritást élvez. A lépfene ellen jelenleg rendelkezésre álló vakcina például egy közepesen fejlett, negyven évvel ezelőtti vegyület. Lényegében nem más, mint egy baktériumokból nyert fehérjekivonat-keverék. Mivel az anyag korántsem tiszta, a beoltottak 45 százalékánál lépnek föl ellenreakciók.

Sőt, még az sem biztos, hogy ez a vakcina védelmet nyújt a betegség veszélyesebb, belélegzéses formája ellen. “Ma már tudjuk, hogyan kell jobb védőoltásokat előállítani” – magyarázza Thomas P. Monath, a fekete himlő elleni vakcinák gyártásában most részt vevő brit Acambis biotechnológiai cég alelnöke. A ma ismert génvarázslatokkal a tudósok képesek megfejteni a lépfene-baktérium és más kórokozók genetikus kódját, így meg tudják határozni azt is, hogy annak melyik része vezetheti harcba a leghatékonyabban az immunrendszert a kór ellen.

A fekete himlő elleni védőoltást is jócskán lenne mód tökéletesíteni. A mai vakcina nem más, mint egy vakcinia néven ismert élő vírus. Ez kellően hasonlít a fekete himlő kórokózójára abban, hogy amikor a védőoltás nyomán a páciens vakcinával megfertőződik, az immunreakció a fekete himlő vírusát is semlegesíti.

Csakhogy a vakcinia szintén képes betegséget vagy akár halált is okozni. Az Egyesült Államokban már a hetvenes évek elején be is szüntették a lakosság egészére kiterjedő védőoltást, azaz már azelőtt, hogy a fekete himlőt a nyolcvanas évek elején gyakorlatilag kiirtották a Földről. A védőoltás kockázata ugyanis addigra nagyobb volt, mint annak a veszélye, hogy valaki megkapja a betegséget. Éppen ezért ma csak akkor van értelme felhasználni, ha egy valós járványt kell leküzdeni. A vakcinát mellesleg már gyorsított ütemben gyártják az Acambisnál, s egy ilyen szükséghelyzetre felkészülve jelentős készleteket halmoznak fel belőle.

Az eddigieknél hatékonyabb és biztonságosabb vakcinák kifejlesztése nem kis összegbe kerül. “Ki fog egy olyan piacba 100 millió dollárt beruházni, amely nem létezik? Itt csak a kormány közbelépése segíthet” – szögezi le az Acambis már idézett alelnöke. Szerencsére vannak biztató kezdeményezések: az elmúlt években a harmadik világbeli betegségek elleni oltóanyagok kifejlesztésére a korábban e célra befolyó összegen felül filantrópok – köztük például alapítványuk révén Bill Gates és felesége, Melinda – további mintegy 1 milliárd dollárt adományoztak.

Tökéletesen biztonságos védőoltás persze nem létezik. A kongresszus ezért is kényszerült rá arra, hogy – miután a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés elleni védőoltások káros következményei miatt indult bírósági perek százai nyomán a gyógyszergyártók sorra hagytak fel a vakcina-előállítással – 1986-ban törvényben írjon elő állami kártérítési kötelezettséget mindazokban az esetekben, amikor bebizonyosodik, hogy egy-egy gyermek megbetegedését a vakcina okozta. Ezt a felelősségre vonás elleni védelmet pedig most a felnőttekre is ki kell terjeszteni, még azelőtt, hogy megkezdődne a lakosság széles rétegeire kiterjedő védőoltási akció.

VERSENYBEN AZ IDŐVEL. A vakcinák elkészülte persze csak a kérdés egyik fele. A legtöbb esetben évekbe telik, amíg bebizonyosodik, hogy egy védőoltás biztonságos és hatékony. Azaz, amennyiben rossz szándékú tudósok ördögi génmanipuláció révén létrehoznak egy új vírust, még egy rohamtempójú vakcinakutatási programmal is hónapokat venne igénybe – jó esetben – az ellenszer kifejlesztése. Akkorra pedig már túl késő lenne ahhoz, hogy felvegyék a harcot egy járvánnyal. A vakcinaszakértők éppen ezért figyelmeztetnek arra, hogy a kirakós játék másik, kulcsfontosságú darabja e gyilkos kórokozók lelőhelyeinek – például az egykori Szovjetunió területén lévő hatalmas raktárbázisoknak – a feltérképezése.

Sokakat lehetne hibáztatni azért, hogy Amerika és a világ ma ilyen kiszolgáltatott a bioterrorizmussal szemben. Csakhogy a különböző egzotikus vírusokról szóló olvasmányai nyomán “akcióba lépő” Bill Clinton elnöksége idején a washingtoni kormányzat valójában dollárszázmilliókat költött olyan intézkedésekre – többek között a fekete himlő elleni vakcina gyártásának a felgyorsítására -, amelyekkel a bioterrorizmusnak próbálták meg útját állni. Most az Egyesült Államoknak még tovább kell fokoznia a vakcinakutatást, aminek meglesz az a pótlólagos haszna, hogy a világon pusztító más betegségeknek is kifejleszthetik az ellenszerét.

Az ezekben a napokban postára adott, lépfene-baktériummal töltött levelek félelmet keltenek. Egy fél évszázaddal ezelőtt azonban sokkal nagyobb veszélyt jelentettek az olyan betegségek, mint a gyermekparalízis vagy a fekete himlő. Ám az új vakcinák orvosolták a problémát. És most is bennük rejlik a megoldás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik