Viszonylag könnyen megegyezett a 2001. évi költségvetés elfogadásában a fővárosi koalíció két pártja, az SZDSZ és az MSZP, dacára a hannoveri villamosok vásárlása körüli korábbi afférnak. Közösen benyújtott módosító csomagjuk 10,7 milliárd forinttal fellazította a büdzsét az Atkári-féle rigorózus változathoz képest. Ezért az előterjesztő nem szavazta meg a költségvetést, mely lépése az ellenzéki Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció részéről a főpolgármester-helyettes lemondásának hangos követelését váltotta ki.
A költekezés erősítése több sorban is tetten érhető, a fővárost irányító koalíció 8,3 milliárddal megnövelte a beruházási keretet, az út- és hídfenntartásra szánt tételt 490 millióval, a működési kiadásokat pedig 1,9 milliárddal (bár az utóbbin belül 460 millió nem valóságos többlet, hanem csupán az idegenforgalmi pénzek átcímkézése). A fejlesztési tortából a legnagyobb szeletet a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) szakította ki, 4,3 milliárdot a (vélhetőleg Hannoverből érkező) villamosok beszerzésének idei ütemére, s további 2,5 milliárd más BKV-s fejlesztésekre jut. Ebből lehetősége nyílik a közlekedési vállalatnak az idén esedékes 2 milliárd forintnyi világbanki tartozás kiegyenlítésére. A kórházak beszerzéseire 1,05 milliárdot ítéltek oda, a közbiztonsági szervek támogatására 224 milliót, a színházi dolgozók bérének rendezésére – a közalkalmazottaknak egyébként járó emeléseken felül – 210 millió forintot.
ADAKOZÓ KEDV. A főváros a büdzsében adakozó kedvéről tett tanúbizonyságot különféle alapítványok esetében is, pedig a beterjesztett javaslat a múlt évi szint 80 százalékára apasztotta volna az ilyen célú kiadásokat. A képviselők azonban változatlanul hagyták a tavaly folyósított összegeket. Sőt, 5-5 millió forinttal megemelték az 56-os Intézet és a Politikatörténeti Intézet alapítványainak juttatását, és új támogatottként a Roma Polgárjogi Alapítványnak is odaítéltek 1 milliót.
Persze akadnak szigorítások is a 2001-es budapesti költségvetésben, így például 10,2 milliárddal megkurtították az éven belüli lejáratú értékpapírok vásárlását, vagyis a vagyon csökkentéséről döntött a közgyűlés. Eredetileg ezekből a papírokból 33 milliárdért vásárolt volna be a főváros, 41,2 milliárd forint beváltásból származó bevétel mellett. A büdzsé hiányossága azonban, hogy a módosítás során “elfelejtették” átvezetni az értékpapírvagyon apasztásával járó kamatveszteséget.
A főváros 2000 végéig 81,6 milliárd forintnyi éven belüli és éven túli értékpapírt halmozott föl, ebből 27,8 milliárdot ért a 4-es metró majdani építésére félretett vagyon. “A kötvények nagyobb része az iparűzési adóbevétel, illetve a beruházási költségek évközi egyenetlenségeinek áthidalását szolgálja” – közölte Atkári János, aki úgy látja, fel kell készülni a fővárosi források csökkenésének jövőbeli hatására is.
Mindennél azonban most fontosabbnak bizonyult a koalíció fennmaradása. Demszky Gábor főpolgármester hangsúlyozottan “szakmainak” értékelte a különbséget közte és helyettese között, miközben az ellenzék rendre támogatta az SZDSZ és az MSZP kiadásokat növelő indítványait. Tirts Tamás, az ellenzék vezére a maga részéről a 4-es metró “fantomépítkezését” támadta, ám a metró úgynevezett célelszámolási számláján kezelt pénzeket a többség nem hagyta átcsoportosítani. E számlán 30,9 milliárd forint bevétel és ugyanennyi kiadás szerepel, zömmel értékpapír-műveletekből származóan, ilyen volt például az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től átvett 7 milliárd forintnyi részvény értékesítése.
A fővárosi büdzsé 37,5 milliárd forintnyi hiányának nagyobb részét, 20,1 milliárdot eurokötvény-kibocsátással kívánják finanszírozni, a többit EIB-hitelből, illetve egyéb kölcsönfelvételből fedezik. Másutt úgy fogalmaznak: az idén 75-150 millió eurónyi 7 éves lejáratú kölcsönhöz kívánnak jutni, kötvénykibocsátással vagy szindikált hitelfelvétellel. Ezzel még éppen az eladósodásnak az önkormányzati törvényben megengedett határán belül maradnának, hiszen a korrigált saját folyó bevételük 38,1 milliárd forint – derül ki a költségvetési anyagból.
ÉRVÁGÁSOK. A közelmúltban előbb a 2 éves állami költségvetés, majd a kerületekkel folytatott alku okozott komoly érvágást a városházának. A személyi jövedelemadó 5 százalékaként 11,9 milliárd járt volna, ám ebből az állam 8,6 milliárdot visszatartott az úgynevezett adóerő-képesség alapján, egyszersmind 5 milliárdot visszaadott a kerületeknek, a sáros utak burkolására. Ötmilliárdot vett el Budapesttől a kormánypárti képviselők kezdeményezte módosítás, amely a megyékhez csatornázta át az illetékbevételek egy részét. További 3 milliárdot a kerületekhez irányított az a törvényi előírás, hogy az önkormányzatokkal való osztozkodás során a fővárosnak át kell engednie az szja és más bevételek legalább 70, illetve a helyi adók legalább 60 százalékát (a korábbi 50, illetve 45 százalékos minimum helyett).
Az új szabályok alapján kibontakozó forrásmegosztási alkuban az SZDSZ igencsak alulmaradt a kerületek érdekeit szem előtt tartó MSZP-vel szemben. Így maradt például a kerületeknél a teljes gépjárműadó, miközben a főváros finanszírozza a külső negyedek infrastrukturális fejlesztését szolgáló stratégiai alap, valamint a közvilágítás költségét; e három tétel több mint 6,5 milliárdot vitt ki a városházáról a kerületekhez. A fővárosnak végül is 32,5 milliárd forintnyi központi költségvetési forrás jut, 6,7 százalékkal több, mint amennyit az árvíz miatti levonások után tavaly kapott.
