Már eszébe sem jut az Orbán-kormánynak, hogy a gazdasági-pénzügyi jellegű törvények módosításakor ne legalább 10-20 jogszabályt változtasson meg egyetlen törvény keretében. Bár a szabad demokrata és a szocialista képviselőknek alkotmányossági kifogásai vannak a jogalkotás e vállfajával, tény azonban, hogy az “ötletgazda” a szocialista-liberális kormány volt. Először az 1995-ös gazdasági stabilizációt szolgáló (a köznyelvben egyszerűen Bokros-csomagnak titulált) törvény tartalmazott közel 20 törvénymódosítást, majd az 1998 februárjában beadott, s röviddel az országgyűlési választások előtt elfogadott “az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvény” volt az, amellyel hasonló számú jogszabály változtatásáról döntöttek. Kétségtelen azonban, hogy az ilyen jellegű jogalkotás nem volt a jelenlegihez hasonlóan rendszeres az előző parlamenti ciklusban.
A kormány indokai• Az unióhoz történő csatlakozás érdekében bizonyos jogharmonizációs rendelkezések törvénybe iktatása nem halogatható tovább
• A BorsodChem-ügy kapcsán kiderült, mennyire fegyvertelen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a részvénytársaságok felvásárlását illetően
• Bizonyos törvényekről a jogalkalmazás közben egyértelművé vált, hogy a legjobb szándék ellenére sem sikerültek valami jól
VEGYES SALÁTA.Ezúttal több mint egy tucat hatályos törvény módosítását javasolja a kormány a mellesleg nem túl sokat mondó “a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” elnevezéssel. S ide aztán tényleg betett a kabinet minden olyan törvényt, amellyel kapcsolatban rájöttek: valamilyen okból sürgős változtatásra szorul. Bár Keller László (MSZP) szerint mégsem eleget: ha “saláta, akkor tényleg legyen az” alapon, ezen törvény keretében enyhíteni kellett volna a reprezentációs kiadásokra vonatkozó szabályozást is, miként az árfolyamnyereség-adóval kapcsolatos elszámolást és az átalányadóról szóló szabályokat is itt lehetett volna rendezni. (Legfrissebb információnk szerint a “repitörvény” hét jogszabályt érintő módosítását egy kormánypárti képviselő neve alatt a magyar törvényhozási gyakorlatban ritka megoldással módosító indítványként viszik a T. Ház elé.)
A tervezett módosítások ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY
• Az uniós normáknak megfelelően határozza meg az állami támogatás fogalmát
• A Magyar Államkincstárból történő kiválással ez év július elsején létrejön az Államháztartási Hivatal, amelynek felügyeletét, költségvetési jogállását, feladatait is rögzítik
• A Magyar Államkincstár 2002. január elsejétől részvénytársasággá alakul, s ezért rögzíti a törvény működésének kereteit, bevételeit
• Lehetővé válik, hogy a kincstári egységes számla egyenlege betétként az MNB mellett más hitelintézetnél is elhelyezhető legyen
TÁRS ASÁGI ADÓ-TÖRVÉNY
• A nagy beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményekre az uniós csatlakozást követően nem lehet jogot szerezni, de a már meglévő kedvezményeket nem korlátozzák
• A csatlakozás időpontjától új kedvezményt – fejlesztési adókedvezményt – vezetnek be, amely kérelem alapján, a kormány egyedi engedélye nyomán lesz igénybe vehető
• A társasági adó 100, vagy legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető kedvezmény alapvető feltétele a vállalkozás által kidolgozott fejlesztési program keretében megvalósított, legalább 10 milliárd forint – hátrányos térségekben 5 milliárd forint – értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás
• A törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletet adnak ki, amely tartalmazza majd az új adókedvezmény iránti kérelem részletes formai és tartalmi elemeit
HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• Az önkormányzat adott adónemben valamennyi vállalkozó számára azonos adómértéket állapíthat meg, a magánszemélyek esetében viszont nyújthat adóelőnyt
• Az iparűzési adóban a kisebb vállalkozóknak adhat kedvezményt az önkormányzat, azonban csak arról dönthet, hogy pontosan mekkora összegű – legfeljebb 2 millió forint adóalap – legyen a preferencia határa, illetve, hogy a törvényi keretek között a kedvezmény konkrét szabályait meghatározza
• A helyi iparűzési adó a külföldön végzett tevékenységre nem terjed ki már 2001. január elsejétől sem, emiatt a nettó árbevétel fogalmát újra meghatározzák
ILLETÉKTÖRVÉNY
• Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén, ha azt az örökös vagy a megajándékozott a megszerzett üzleti célt szolgáló vagyonnal folytatja, illetékkedvezményben részesül: a házastárs örökös 50 százalékos, de maximum 5 millió forintos, minden más örökös és megajándékozott 25 százalékos, legfeljebb 2,5 millió forint illetékalap-kedvezményt kap
• A cégbírósági eljárási illeték a jegyzett tőke jelenlegi 2 százalékáról 1 százalékra mérséklődik, ugyanakkor ezen illeték alsó határát megemelik: a jogi személyek esetén 80 ezer forintra, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében pedig 30 ezer forintra
AZ APEH FEL AD AT AIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• Rögzíti, hogy a Bűnügyi Igazgatóság munkája feletti irányítási és ellenőrzési jogosítványokat, valamint a bűnügyi igazgató feletti munkáltatói jogokat az APEH elnöke gyakorolja
• Az APEH elnöke is betekinthet a jövőben az adónyomozók központi adatállományába
A JELZÁLOGHITEL-INTÉZETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• A jelzáloghitel-intézet tevékenysége kiterjed az ingatlanon alapított önálló zálogjog fedezetével történő hitelnyújtásra is
• Foglalkozhat majd ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megállapításával is
• Pontosítják a jelzáloghitel-intézet követelésvásárlásának feltételeit, s annak jelzálogjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivataloknak soron kívül kell kezelniük
A L AKÁS-T AK ARÉKPÉNZTÁR AKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY • 2 milliárd forintra emelik a lakástakarékpénztárak minimális jegyzett tőkéjét
• Szabad pénzeszközeik jelentős részét nem kell kizárólag a Magyar Állam által kibocsátott kötvényekben és kincstárjegyekben tartaniuk, lehetővé teszik, hogy bizonyos OECD-, vagy EU-tagállamok kormánya, illetve központi bankja által kibocsátott értékpapírokban, likvid pénzeszközökben is tarthassák
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY
• A szeptemberben kezdődő tanévtől vezeti be a kormány a hallgatói hitel intézményét; itt szabályozzák majd a hitel törlesztésére vonatkozó speciális szabályokat
• A diákhitellel kapcsolatban az adóhivatalnak kettős szerepe lesz: egyrészt, hogy adatot szolgáltasson a hitelfelvevő hiteltörlesztés alapjául szolgáló jövedelméről, másrészt e hatóság biztosítja azt a hátteret, amely szükséges a jogsértő munkáltatók, kifizetők és hitelfelvevők felderítéséhez és szankcionálásához
SZÁMVITELI TÖRVÉNY
• Bővítik a számla aláírására nem kötelezettek körét, és pontosítják a mentesítés feltételeit is, ráadásul mindezt visszamenőleges, 2001. január elsejei hatállyal
• Nem kell aláírni a számlát az olyan értékesítést, szolgáltatást végző gazdálkodóknak sem, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek, s ezek között nem kizáró feltétel, ha a számlázáshoz a számlázási rendszerbe bevitt ellenőrzött adatokat is felhasználnak
A kormány egyébként három okkal magyarázta a számos módosítást (lásd külön). Ezek alapján a törvényjavaslat egyik legfontosabb részét az állami támogatás új fogalmának meghatározása, s ezzel összefüggésben a társasági, valamint a helyi adókról szóló törvényekben az adókedvezmények uniós alapelveknek megfelelő átalakítása képezi. Mivel nálunk a társasági adóban a nagyberuházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény nem felel meg az előírásoknak, a kormány úgy döntött: már jó előre meghirdeti, hogy ezen kedvezményre csak a csatlakozást megelőzőleg lehet jogot szerezni. Ezzel egy időben viszont fejlesztési adókedvezmény címen olyan új “támogatást” vezetnek be, amelyet a kormány egyedi engedélye alapján – a törvényben és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – lehet majd igénybe venni. Újdonság, hogy a jogszerzés alapjául már nem csak a beruházás értéke és a munkahelyteremtés szolgál, a kormány emellett sok más szempontot – beszállítói hálózat kialakítása, fejlett technológia – is figyelembe vesz.
A kedvezmény részletes feltételeit kormányrendelet tartalmazza majd, így aztán nem véletlen, hogy ellenzéki képviselők hevesen ellenzik a preferenciák ilyenfajta átalakítását. Mégpedig több ok miatt is: véleményük szerint ne kerüljön a kormány kezébe a döntés az adókedvezmények odaítéléséről, vagy ha mégis, akkor viszont ne kapjon mérlegelési jogkört a kabinet, s ne egy alacsony szintű jogszabály, hanem törvény rendezze a kedvezmény minden feltételét. Arról nem is beszélve, hogy – mint Bauer Tamás (SZDSZ) fogalmazott a költségvetési bizottság ülésén – “a kedvezményezetti körből megint a középvállalkozások maradnak ki, holott ezek növelhetnék a gazdaság dinamikáját”. Ugyanakkor Kékesi László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt állította, hogy az adókedvezmények odaítélése az uniós országokban is ilyen rendszerben működik.
KORLÁTOZOTTAN.A helyi adókról szóló törvény módosítása szerint a csatlakozást követően megszűnne az önkormányzatok azon joga, hogy korlátlanul megállapíthassanak adókedvezményeket, mentességeket. A jövőben ez a joguk csak 2 millió forint adóalapig maradna meg, afölött viszont megszűnne, bár jogi szakértők szerint ehhez alkotmánymódosításra is szükség lenne.
A csomag fontos része az államháztartási törvény módosítása is. A pénzügyi reform folytatásával, a jelenleginél hatékonyabb pénzügyi intézményrendszer kialakításának szükségességével indokolta a kormány a Magyar Államkincstár szétdarabolását. Igaz, a javaslatból nem derül ki, miért éppen ez a legcélszerűbb átalakítás, miként az sem, hogy egy állami szervezet költségvetési támogatásának összegét miért a két évvel korábbi büdzsé bevételi főösszegéhez kötik.
A BorsodChem-ügy miatt számottevően módosítják az értékpapírtörvénynek a részvénytársaságok felvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseit (Figyelő, 2001/10. szám). Főként a kisbefektetők érdekeire tekintettel igen szigorú regulákat léptetnek életbe, ami azonban azzal járhat, hogy a pesti tőzsdéről a legtöbb céget ki kell vezetni – hívta fel az új szabályok várható következményére a figyelmet az egyik ellenzéki honatya.
KORREKCIÓK.Szép számmal akadnak olyan módosítások is, amelyek a jogalkalmazásban felmerült bizonyos problémákat igyekeznek megoldani. Tavaly derült ki a gyakorlatban, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke – ha szó szerint értelmezzük a törvényt – valójában nem ellenőrizheti a szervezethez tartozó Bűnügyi Igazgatóságot, adatállományába nem tekinthet be. Mára viszont megváltozott a kormány álláspontja, jobban mondva saját korábbi hibájukat korrigálják – hangsúlyozták az ellenzék képviselői. Ez pedig az ellenzék szerint egyértelműen azt jelenti, hogy a Bűnügyi Igazgatóságot is az APEH elnöke irányíthatja. Nem voltak egyértelműek a számviteli törvényben a számla aláírásával kapcsolatos szabályok – ezúttal pontosítják, valójában kik is mentesülhetnek ezen kötelezettség alól. A jelzáloghitelezés gyorsítása érdekében módosítják a jelzáloghitel-intézetről szóló törvényt is, valamint ezen törvényjavaslat keretében emelik a lakástakarékpénztárak minimális jegyzett tőkéjét, illetve az adózás rendjéről szóló törvény módosításának részeként itt rögzítik a diákhitelhez kapcsolódó eljárási szabályokat.
Vagyis a benyújtott javaslatban a módosítások között nem igazán van logikai összefüggés. Így aztán nem is csoda, hogy ellenzéki képviselők egyszerűen csak “Saláta II. törvénynek” nevezték a beadott dokumentumot.
