Nem kétséges, hogy az emberi tevékenység miatt Földünk jelen pillanatban történetének legnagyobb fajkihalása előtt áll#<# - a feltételezések szerint planétánkról hamarosan örökre eltűnik az állat- és növényfajok 90 százaléka. Kevesen tudják, hogy egy hasonló mértékű kataklizmát bolygónk egyszer már átélt, mintegy 250 millió évvel ezelőtt szintén majdnem teljesen elnéptelenedett. A katasztrófa a kövületekben jól nyomon követhető: míg az egyik réteg milliónyi tengeri állat maradványait tartalmazza, a felette levő megszilárdult üledékben semmi sem található. Hogy mi állhat az elképesztő fajkihalás hátterében, máig vita tárgya; a University of Washington geológusai szerint azonban valószínű, hogy bolygónk akkor is - ahogyan a dinoszauruszok pusztulását okozó 60 millió évvel ezelőtti katasztrófa esetében is - aszteroidával ütközött. 250 millió évvel ezelőtt még csupán egyetlen szuperkontinens, a Pangea emelkedett ki az ősóceánból, az akkor képződött kőzetekből vett mintákban pedig újabban földön kívüli eredetű molekulákat fedeztek fel az amerikai kutatók. Az idegen anyagok a nemrég felfedezett futballabda-molekulák – a fullerének -, ezek gömbszerű, szénatomokból álló vázába zárva pedig nemesgázok, például hélium és argon jelenlétét mutatták ki. E gázok izotóp-összetétele eltér a Földön szokásostól, a kutatók szerint ezért azok nagy valószínűséggel egy kisbolygóról származnak.
A bolygónk különböző pontjairól származó mintákból kiderül, hogy nem mindenhol található meg a világűrből érkezett focilabda, ezek szerint pedig a kisbolygó átmérője nem haladta meg a 12 kilométert – ellenkező esetben ugyanis a fulleréneknek az egész Földön elterjedtnek kellene lenniük. De már egy ekkora aszteroida is elég volt ahhoz, hogy globális pusztítást okozzon: a tengeri fajok 90, a szárazföldiek 70 százaléka semmisült meg.