Megdöbbentette a kormányt, majd pedig a közvéleményt a lengyel költségvetés helyzetéről közölt adataival Jaroslaw Bauc, a néhány hete leváltott pénzügyminiszter. Még menesztése előtt közzétett előrejelzése szerint ugyanis a 2002-es költségvetési deficit akár a 90 milliárd zlotyt (1 zloty = 66,34 forint) is elérheti, amennyiben nem vezetnek be megszorító intézkedéseket. Ez a szám háromszorosa az erre az évre várható, a GDP 3,9 százalékának megfelelő 29,1 milliárd zlotys tervezett hiánynak. Szakértők a fenyegető helyzetet három tényezőre vezetik vissza: a gazdasági növekedés lefékeződésére – az a tervezett 4 százalék helyett 2001-ben várhatóan mindössze 2 százalékos lesz -, a parlament, a szejm által megszavazott törvényekre (azok egy részéről már megszavazásukkor tudni lehetett, hogy nem képesek finanszírozni a költségvetést), végül pedig a lengyel állami költségvetés rossz struktúrájára.
POLITIKAILAG ELFOGADHATATLAN. Bauc, a költségvetés összeomlását elkerülendő, komoly megszorításokat tartalmazó javaslattal ált elő, aminek elfogadása esetén a költségvetési hiányt le lehetett volna szorítani 33,7 milliárd zlotyra, vagyis a GDP 4,3 százalékára. A terv a költségvetés kiadási oldalát mintegy 40 milliárd zlotyval kívánta csökkenteni, míg a bevételeket 20 milliárddal növelni. Ehhez elengedhetetlennek tartotta egyebek mellett a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak értékének két évre történő befagyasztását, a szociális és egészségügyi kiadások lefaragását, bevételi oldalon tervbe vette egyebek mellett az átmeneti importvám bevezetését, a fogyasztási adó emelését, az adóbehajtás rendszerének hatékonyabbá tételét.
A kormány azonban túlzottnak és politikailag elfogadhatatlannak tartotta az ex-pénzügyminiszter javaslatát, végül kompromisszumos megoldásként a jövő évi költségvetési hiányt 40 milliárd zlotyban, vagyis a GDP 5,1 százalékában maximálták. A kompromisszum után derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy Jerzy Buzek miniszterelnök menesztette Jaroslaw Baucot. Így utódjára, Hanna Wasilewska-Trenknerre vár majd a megszorító csomag kidolgozása.
A volt pénzügyminiszter bejelentése és menesztése nem jöhetett volna rosszabb pillanatban. Javában folyik a szeptember 23-i választások előtti kampány, amelyben a politikai pártok továbbra is egymásra licitálnak ígéreteikkel. Ezekről már most tudni, hogy nem többek a pusztába kiáltott szónál – választásokat persze Lengyelországban sem lehet nyerni megszorító intézkedések ígéretével. A választások nyertese várhatóan a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) lesz: erre a formációra hárul majd a társadalmilag és politikailag egyaránt fájdalmas lépések megtétele, a néhány hét múlva vélhetően ellenzéki szerepbe szoruló Szolidaritás szakszervezet várható agresszív fellépése mellett.
BALOLDALI TERVEK. Az SLD hivatalosan még nem nyilatkozott a válság megoldását célzó terveiről, az SLD miniszterelnök-jelöltje, Leszek Miller, illetve a pénzügyminiszteri poszt várományosa, Marek Belka – jelenleg Aleksander Kwasniewski köztársasági elnök gazdasági tanácsadója – sajtónyilatkozataiból a terv körvonalai mégiscsak látszanak. Leszek Miller nemrégiben a jelenlegi 17 miniszteri tárca 15-re történő csökkentéséről beszélt: az összevonás a közlekedés, az energetika, a tengergazdálkodás és a lakásügyi minisztériumot érintené. Összességében a baloldal nem kevesebb, mint 2,5 ezer közalkalmazotti státusz megszüntetését tervezi, egyúttal befagyasztanák az államigazgatásban dolgozók és a parlamenti képviselők bérét. A Bauc által hangsúlyosan javasolt nyugdíjbefagyasztást viszont Marek Belka határozottan ellenzi.
A pénzügyminiszteri tárca betöltését feltételekhez kötő Belka bízik abban, hogy a kormány által elfogadott 40 milliárd zlotys költségvetési hiányt képesek lesznek finanszírozni. Az SLD hatékony kormányzásának azonban szerinte az a feltétele, hogy a párt a választásokon olyan elsöprő győzelmet arasson, hogy ne kelljen koalíciós kormányt alakítania. Belka professzor nem tart az infláció növekedésétől. Véleménye szerint a pénzromlás csökkenési ütemének lefékeződése várható, de az nem okoz majd gondokat a gazdaságban. Szorgalmazza a kamatláb csökkentését, ami élénkíthetné a gazdasági növekedést és egyúttal gyarapítaná a költségvetési bevételeket. Az irányadó kamat Lengyelországban még mindig 14,5 százalék, mintegy 9 százalékkal magasabb, mint az infláció szintje.
NÖVEKEDÉSI ÍGÉRETEK. Míg a napokban menesztett pénzügyminiszter a kiadások megkurtítására helyezte a hangsúlyt, addig Belka az adókat szeretné emelni. Az áfa-kulcsok átalakításával véli megoldhatónak a bevételek növelését, nem kizárt ezenkívül az importadó bevezetésének lehetősége sem. Belka szerint azonban ez “az importőrök hátba támadása” lenne és csupán néhány évre szolgálhatna megoldásként – bevezetését mindemellett nem zárta ki. Felmerült ezenkívül a kamatadó kivetése, illetve néhány adókedvezmény megszüntetése.
Mennyit lehet Belka javaslataival nyerni? A személyi jövedelemadó-kedvezményeken mintegy 1,5 milliárd zlotyt, az áfa-bevételeken hozzávetőleg 3,8 milliárd zlotyt, míg az importvámon 10 milliárd zlotyt – összesen tehát 15,3 milliárd zlotyit. Belka javaslatainak középpontjában ezenkívül a költségvetés racionalizálása áll. “Elérkezett az idő, hogy alapjaiban megreformáljuk az állami költségvetés struktúráját. Ha most nem tesszük ezt meg, akkor valószínűleg soha” – mondja határozottan Marek Belka. A professzor szerint a lengyel gazdaság két-három éven belül, az uniós csatlakozás küszöbén újra visszaáll a korábbi növekedési pályára.
Nem túl rózsás kilátások…
