Amikor 1937-ben felrobbant a Hindenburg nevű léghajó, a levegőnél könnyebb gázokkal felemelt repülő szerkezetek fejlődése megtorpant#<#, így a légcsavaros gépek technológiája terjedhetett el. Bár a Hindenburg a rendkívül robbanásveszélyes hidrogénnel működött és nem a sokkal biztonságosabb héliummal, a katasztrófa nyomán a nemesgázzal töltött léghajóknak is befellegzett.
A berlini CargoLifter nevű vállalat most azon munkálkodik, hogy a “levegőnél könnyebb szerkezetek” megkopott renoméját visszaállítsa. A cég szakértői szerint igenis létezik piaci rés, ahová be lehet törni a léghajókkal: ilyen a teherszállítás és a luxus utak szervezése.
Már létező héliumballonos repülő szerkezetei mellett a CargoLifter most igazi léghajó építését tűzte ki célul. A CL160 nevű 260 méter hosszú szivar a tervek szerint 160 tonna hasznos terhet emelhet majd a levegőbe és azt mintegy százméteres magasságban repülve nagy távolságokra szállíthatja el. A kivételes teljesítményű jármű elkészítésében a CargoLiftert nagy valószínűséggel a Boeing segíti majd: e gyártóval a cég vezetői május elején a léghajók fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást kötöttek.
Az 500 alkalmazottat foglalkoztató CargoLifter 50 léghajó építését tervezi, amellyel a már meglévő héliumléggömbös flottáját egészítené ki. A 61 méter átmérőjű CL75 nevű teherszállító ballonjukat már világszerte használják, többek között kanadai fa- és olajkitermelő vállalatok.
