Gazdaság

Az IBM és a Linux – Dupla vagy semmi

A Linuxban, a szabad hozzáférésű operációs rendszerben az IBM óriási üzletet lát.

Rablás címmel új reklámfilm fut mostanában az amerikai tévécsatornákon. A történet a következő: egy vállalat szerverei szőrén szálán eltűnnek, ám a helyszínre érkező felügyelő, ahelyett, hogy az elkövetők nyomai után kutatna, kioktatja kollégáit: ha a cég Linux-alapú központi mainframe-n tárolta volna információit, azok sohasem tűnhettek volna el. A Columbót imitáló nyomozó fánkot rágcsálva azt is elmagyarázza, hogy a Linux egy olyan operációs rendszer, amely ingyenes és mindenki számára hozzáférhető.

Az IBM és a Linux – Dupla vagy semmi 1Az amerikai nézők bizonyára sok mozgalmasabb reklámot láttak már. Azok azonban valószínűleg nem kerültek annyiba, mint amennyit az IBM költ az ingyenes operációs rendszer népszerűsítésére: a cég állításai szerint az utolsó negyedévben reklámköltségeinek egyharmadát arra fordítja, hogy a Linux nevet a háztartásokkal is megismertesse.

A Big Blue időzítése jobb nem is lehetne. A szövetségi igazságügyi szerveknek a Microsoft antitröszt-perében hozott döntése után sokan tartanak attól, hogy tovább nő a világ vezető szoftvercégének dominanciája, s ezért nem kevesen már a Windows alternatíváin törik a fejüket. Az pedig csak olaj a tűzre, hogy a vállalatok egyre kevésbé hajlandóak fizetni a drága operációs rendszerekért, legyen szó akár a Microsoft Windowsáról, vagy a Sun Microsystems Solarisáról.

A Linux ezekkel szemben nyílt forráskódú szoftver, amelyhez bárki szabadon hozzáférhet. Az IBM ebben óriási üzleti lehetőséget lát, s hogy segítse a Linux-mozgalmat, apránként megszabadul saját szoftvereszközeitől. Az IBM vezetői abban reménykednek, hogy stratégiájukkal felgyorsítják a Linux fejlesztését.

Szemük előtt az ingyenes internet példája lebeg, amely mára óriási népszerűségre tett szert.

“A Linux úgy változtatja majd meg a szoftvervilágot, ahogyan az internet tette azt a hálózatokkal” – jövendölte a múlt év elején a LinuxVilág Konferencián Samuel J. Palmisano, az IBM elnöke.

A tétekSZOFTVEREK



2000 programozó dolgozik az IBM szoftvereinek Linux-verzióin: Ilyen például a WebSphere alkalmazásszerver. A cég további 10 központot hozott létre világszerte, hogy a különböző szoftvergyártóknak segítve Linux-alapokra állítsák át azok termékeit.

SZÁMÍTÓGÉPEk

A kis Intel-alapú szerverektől a mainframe-ekig az IBM mind a négy szervercsaládján Linuxot futtat. Megéri: a Bernstein & Co. szerint az IBM 2001-ben 350 millió dollár értékben adott el linuxos gépeket, 2002-ben pedig 500 millióért értékesít majd ilyeneket.

SZOLGÁLT ATÁSOK

A Big Blue tavaly legalább 100 millió dollárt költött képzésre, konzultációra és a Linux-rendszerek támogatására. A cég vállalati ügyfelei mindenben segítséget kapnak, a linuxos rendszerek tervezésétől az online tanácsadásig.

ÉRTÉKESÍTÉS ÉS M ARKETING

Az IBM 30 ezer kereskedője közül több mint 7 ezren csak a Linuxszal foglalkoznak.

Az IBM emellett stratégiai partnernek tekinti a főbb Linux-disztribútorokat is. 2001 utolsó negyedében az IBM tévéreklámjainak egyharmada a Linuxról szólt. A cél, hogy az IBM legyen a világ vezető Linux-vállalata.

KUT ATÁS

Az IBM szoftverkutatásainak legnagyobb része a Linuxszal kapcsolatos. Több tucatnyi projekt fut, amelyek többsége két-három éven belül terméket eredményez majd.

A Linuxnak pedig most már alighanem kötelező valóra váltania ezeket a reményeket. Az IBM ugyanis minden idők legnagyobb tétjét tette a szoftverre, többet, mint amennyit a számítógépgyártók valaha is kockáztatni mertek. A vállalat csak 2001-ben 1 milliárd dollárt költött a szabad hozzáférésű operációs rendszerre, ez az összeg pedig a teljes kutatás-fejlesztési keretének egyötöde! A cél a már meglévő programok Linux-platformra történő átszabása, és önálló linuxos fejlesztési projektek beindítása. A befektetés gyümölcse lenyűgöző számokkal mérhető: a Linux-disztribútorokkal való szoros együttműködés eredményeképpen a szoftver mostanra a 88 milliárd dolláros éves forgalmú óriáscég összes szerverén elérhető, a Linux-alapú rendszerek fejlesztésére háromszáz tanácsadót képeztek ki, akik eddig 2800 különböző gyártótól származó egyéb programot írtak át Linux-alapokra. S hogy minderről a potenciális ügyfelek is tudomást szerezzenek, az IBM hétezer, a Linux igéjét hirdető ügynököt szabadított a világra. “Minél inkább bátorítjuk a Linux fejlesztését, annál inkább segítjük saját üzletünket” – foglalja össze a Big Blue stratégiáját Irving Wladawsky-Berger, a vállalat linuxos fejlesztéseket irányító igazgatója.

Wladawsky-Berger a Linuxra számít az IBM régóta fennálló problémáinak megoldásában, például abban, hogy a Microsofttal és a Sun Microsystemsszel ellentétben az IBM egyetlen olyan operációs rendszerrel sem rendelkezik, amely minden szerverén egyaránt futna, és így állandó bevételt hozna. A több különböző operációs rendszer állandó fejlesztése és támogatása túl sokba került a cégnek. A Linux viszont az összes IBM gép közös platformja lehetne. Ha pedig a Big Blue-nak egyszer sikerül “megtermékenyítenie” a piacot saját linuxos eszközeivel, továbbá megihletnie a szoftverfejlesztőket, reménykedhet abban, hogy visszaszerzi elvesztett pozícióit az olcsóbb szerverek piacán.

Scott McNeally, a Sun Microsystems elnöke öncélúnak tartja a tervet: “Az IBM azért próbálja elcsábítani a linuxos fejlesztőket, mert saját projektjei vérátömlesztésre szorulnak” – mondja.

Az IBM toborzása, a Linux “agyelszívása” alaposan felforgathatja a piacot: ez a megoldás ma arányaiban a leggyorsabb ütemben terjedő operációs rendszer a szerverpiacon. Az IDC piacelemző cég szerint ugyan 2002 végén még mindig a Microsoft Windowsa lesz a piacvezető 47 százalékos részesedéssel (a 2000. év végi 41 százalék után), de a Linux is nagyobb szelethez jut a tortából, 27 százalékos részesedése a szóban forgó két év alatt 32 százalékra nő. A nagy vesztes a Unix lesz, amely a 2000-es 14 százalékról 2002-ben csupán 10 százalékos részesedést mutathat majd fel.

Miként termel azonban majd profitot az IBM a szabad hozzáférésű szoftverrel? Az IBM vezetői a Linuxot nemcsak a drága szerverekhez járó étvágygerjesztő ajándéknak tekintik, de a tanácsadói tevékenységüket felélénkítő eszköznek is. Mivel az IBM bevételének közel 60 százaléka származik szoftvereladásból és tanácsadói szolgáltatásból, a Linux pontosabban illeszkedik az IBM üzleti modelljébe, mint bármely más számítógépgyártóéba, amelyek inkább hardvereladásból élnek. Az IBM úgy véli, hogy az így generált bevételek jóval meghaladják majd azokat a veszteségeket, amelyek a szabad hozzáférésű – elméletileg ingyenes – Linux miatt keletkeznek. Jó példa erre a torontói székhelyű MDS Proteomics gyógyszerkutató vállalat esete. Az MDS nemrég linuxos szuperkomputert vásárolt az IBM-től azzal céllal, hogy bizonyos vegyületek szinte végtelen számú kémiai reakcióinak szimulációit elvégezhesse. Az MDS vezérigazgatója, Frank Gleeson szerint a több millió dolláros kiadásnak csupán fele ment el a hardvereszközökre és az IBM kutatóival közös kutatómunkára – a többit tanácsadói szolgáltatásokért fizették ki.

A nagy hírverés nyomán már most is a Linux-alapú gépek adják az IBM legdinamikusabban fejlődő szerverszegmensét. Toni Sacconaghi, a Sanford C. Bernstein & Co. elemzője szerint 2001-ben ebből az üzletágból származott a cég 14 milliárd dolláros szerverforgalmának 2 százaléka, vagyis mintegy 350 millió dollár. A szakértő prognózisa alapján a Big Blue Linux-szervereinek forgalma az idén elérheti a félmilliárd dollárt, vagyis az összes szerverforgalom 3,5 százalékát. Ez a szép összeg még nem is tartalmazza a szoftverlicenceket s a különböző szolgáltatások díját, ezekkel együtt ugyanis a Linux már 2 milliárd dollárt hoz az IBM konyhájára. “A Linux a jövő sokat ígérő befektetése” – mondja Sacconaghi.

A felszínen a számok ígéretesek, az IBM azonban nem minden Linuxszal kapcsolatos üzletben dicsekedhet ilyen szép eredményekkel. Annak ellenére ugyanis, hogy óriási összegeket fektet a szoftverbe, a Big Blue csak a harmadik az alsó kategóriás szerverek forgalmazóinak rangsorában. Az IDC szerint a vállalat ezen a piacon 2001 harmadik negyedében csak 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, szemben az első negyedévi 18 százalékkal. Az első a Compaq Computer Group volt 29 százalékos részesedéssel, második pedig a Dell 19 százalékkal. És miközben mindkét cég növelte jelenlétét, az IBM forgalma visszaesett.

Wladawsky-Berger mindazonáltal úgy véli, a számok nem tükrözik a valós helyzetet. Szerinte az elemzők alábecsülik az IBM részesedését a Linux alapú szerverek piacán, mert számításaik során nem vették figyelembe a mainframe-eket és a nagyteljesítményű rendszereket. Azt állítja, az IBM azért szerepel mérsékelt eredménnyel a PC szerverpiacon, mert sohasem volt listavezető a low-end szerverek eladásában, szemben a Compaqkal és a Dell-lel, amelyek viszont erre a területre specializálódtak. Így, az olcsó Linux-szerverek forgalmának felpörgetése érdekében, az IBM tavaly szeptemberben új kereskedői pozíciókat hirdetett meg. A cég több száz főt kíván a Linuxszal kapcsolatos területeken foglalkoztatni, ingyenes tréningeket ajánl viszonteladóinak, és még több Linux-szoftvert installál szervereire. Wladowsky-Berger ezért 2002-ben a piaci részesedés növekedésére számít.

Az IBM-nek elszántan kell küzdenie e cél elérésének érdekében. A Linux ugyanis nem minden potenciális vásárlót bűvölt el. A Goldman, Sachs & Co. tavaly novemberi felmérése szerint száz, az IT-szektorban tevékenykedő menedzser közül hatvanöt nem akart Linuxot alkalmazni 2002-ben. A Linuxot ugyanis általában egyszerű megoldásokra használják, például weboldalak kiszolgálására, a vállalati informatikusok pedig nem szívesen vetik be olyan kritikus alkalmazások esetében, mint mondjuk a banki tranzakciók feldolgozása. Ódzkodásuk oka, hogy ma még kevés a Linux-alapokra írt üzleti jellegű szoftvert.

Az IBM most mélyen a pénztárcájába nyúl, hogy javítson a helyzeten. Kétezer programozó dolgozik azon, hogy tovább fejlessze az IBM szoftverek – köztük a DB2 adatbázis szerver – Linux-verzióit. A szoftverkutatás nagy része így ma már a Linux körül forog. Több tucat fejlesztési projekt zajlik egymással párhuzamosan: a drótnélküli hálózatok biztonságát szavatoló programoktól a Citizen Watch számára készülő linuxos órák tervezéséig. A felhasználókat az IBM értékesítési és marketingcsapata létszámának felpumpálásával ösztönzi a Linux használatára. Egy-egy linuxos üzlet nyélbe ütését követően pedig tanácsadók hada áll az ügyfél rendelkezésére.

Az új stratégia első eredményei már láthatók: az IBM már 2000-ben Linux-alapú rendszereket adott el a Royal Dutch/Shell Groupnak, és a venezuelai Banco Mercantilnak. Ebben a tekintetben az amerikai kontinens piacainak példái mellett a Linux hazája, Európa sem szégyenkezhet: az IBM az öreg kontinensen a legerősebb partnerével, a SuSE-vel együtt a nagy biztosítótársaság, a Gerling szerverparkját helyezte át Windows fürtökről SuSE Linux Enterprise szervert futtató mainframe-re. Még korábban, 1999-ben az Big Blue az amerikai CBS Sportsline-t támogatta abban a technológiaváltásban, amely során a médiakonszern az egyik online portálját, a pga.com nevű golf weboldalt Windows alapról Linuxra állította át. A site a következő évben már olyan jól működött, hogy a sportinformáció-szolgáltató a többi online szolgáltatását is Linux-alapra helyezte, és kiszolgálásukra további 375 darab szervert vásárolt az IBM-től. Az elemzők szerint a Sportsline ezzel az akcióval évente 4 millió dollárt spórol meg. “Hamarosan száz százalékban a Linuxra támaszkodunk” – jelentette ki nemrég Dan Leichstenschlag, a CBS Sportsline technológiai vezetője.

A Linux bevezetése a CBS-nél jelentős megtakarítást eredményezett; az IBM-nek most azt kell bebizonyítania, hogy a szoftver számára is profitot hoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik