Az üzemanyagcellával működő autók megvalósításának örök problémája, hogyan tárolják bennük a nagyon robbanásveszélyes hidrogént#<#, azt az anyagot, amely oxigénnel reagálva kipufogógáz termelése nélkül képes hatékonyan hajtani a motort. Ezt a gondot ma leginkább úgy oldják meg, hogy a hidrogént metán, vagy metilalkohol formájában raktározzák, ezekből az anyagokból viszont csak az üvegházhatást fokozó szén-dioxid felszabadításával nyerhető vissza a hidrogén.
Az amerikai DaimlerChrysler most olyan megoldást fejlesztett ki, amelyben a hidrogént egy szappanszerű anyagban, a bóraxban kötik meg. A módszert a Chrysler Town & Country Natrium nevű kísérleti mini teherautóban próbálták ki először, eredményesen.
A bórax – vagyis a nátrium tetraborát – eltárolja az üzemanyagként szolgáló gázt, mégpedig úgy, hogy az víz hatására azonnal szabaddá válik. A hidrogén kinyerésekor egy, a szappanhoz igencsak hasonlatos, újrahasznosítható vegyület képződik a bóraxból, amelyet a fejlesztők töltőállomásokon gyűjtenének be.
A Chrysler mérnökeinek tapasztalatai szerint a bórax egységnyi térfogata több hidrogént képes tárolni, mintha ugyanakkora palackokban nagy nyomás alatt raktároznák, ez pedig tetemesen megnöveli az egy feltöltéssel megtehető út hosszát: a prototípus egyetlen tankkal 360 kilométert tehet meg – ez 20 százalékkal több, mint amennyire a hasonló méretű metanolos rendszerek képesek.
