Mi tudható a készülő privatizációs koncepciójukról?
– A kormány dönt majd róla néhány héten belül, és ez lesz hivatott arra, hogy az ÁPV Rt. következő két-három évi tevékenységét vezérelje. Nagy valószínűséggel a parlamenti bizottságok is a napirendjükre fogják tűzni. Fontos eleme lesz, hogy az állami körben maradó, tartós tulajdon vagyonkezelésében miként tudjuk a piaci módszereket alkalmazni. A másik része természetesen a magánkézbe adható vállalkozások privatizációja lesz.
– A tartós állami vagyon 260 milliárd, a privatizálható vagyon 452 milliárd forintra rúg. Miért van még mindig ilyen óriási vagyon az állam kezén?
– A piaci okok mellett kormányzati, koncepcionális magyarázata is van ennek. Az előző kormány nem tartotta szükségesnek a magánosítás korábbi ütemének fenntartását, ráadásul szétválasztotta a privatizációs törvény hatálya alá tartozó feladatokat az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. között.
– Várható-e a privatizációs törvényben és az ÁPV Rt. belső szabályzataiban változás?
– Bizonyos korrekciók várhatók. Még a nyári szünet előtt sor kerül a törvény kisebb módosítására, és így több, korábban máshová tartozó tartós állami tulajdonban lévő társaság az ÁPV Rt. felügyelete alá kerül. Egy másik törvénymódosítás a jövő év végéig ad lehetőséget arra, hogy az ÁPV Rt., polgárjogi szerződés keretében, kezelje az MFB-nél lévő portfóliót. Így vesszük át például a Hungexpo Rt.-t, a Bábolna Rt.-t, a Magyar Követeléskezelő Rt.-t, a kisebbségi vagyonrészesedésekkel foglalkozó MFB-Proxy Kft.-t. Hogy a bank ne kényszerüljön tőkeleszállításra, és az ÁPV Rt.-nek se kelljen fizetni a cégekért, vagyonkezelési szerződéssel átvesszük, illetve bizományosként, minimális jutalékért értékesítjük azokat. Ezt a módszert sikerrel alkalmaztuk annak idején, amikor az ÁPV Rt. privatizálta a Pénzügyminisztérium tulajdonosi körébe tartozó bankokat.
– A vagyonkezelő kötelezettségei 120 milliárd forintra (a követeléseket levonva 93 milliárd forintra) rúgtak a múlt év végén. Miből adódik ez össze?
– Vannak benne törvényből származó kötelezettségek: a belterületi földekkel kapcsolatos járandóságok, a gázközmű-kompenzáció, a villamosenergia-ipari dolgozók még fennmaradt járandósága, illetve az ezt finanszírozó alap feltöltése. Az ilyen kötelezettségeink összesen 21 milliárdot tesznek ki, a hozzá kapcsolódó kamattartozás pedig további 5,5 milliárd forint, a 2001. végi állapot szerint. A kötelezettség nagyobb része közvetlenül összefügg a privatizációval: ilyen a jogi szavatosság, a környezetvédelmi garancia, a korábbi vagyonelvonásokért vállalt helytállás. Ezek a beváltás valószínűségét figyelembe véve csaknem 30 milliárddal terhelik az ÁPV Rt. mérlegét. Vannak az önkormányzatoknak alapítói jogon felmerülő, még nem pontosan beazonosított járandóságai, e címen 10 milliárddal számolunk. Ezenkívül itt vannak az úgynevezett reverzális levelekből származó kötelezettségek, amelyek eredetileg külkereskedelmi ügyletek biztosítására, a Magyar Nemzeti Bank által régi iráni, iraki, közel-keleti kiszállítások kapcsán fenntartás nélkül kiadott garanciák voltak, és a volt Magyar Hitelbank privatizációja nyomán kerültek az ÁPV Rt.-hez. Rövid távon a törvényi előírások miatt felmerült 21 milliárddal kell mindenképpen számolnunk.
– Az úgynevezett privatizációs tartalék bevételei, kifizetései lényegesen meghaladják az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos forgalmat. Ezt már az Állami Számvevőszék is megállapította a 2000. évi gazdálkodásukról. Továbbra is ez jellemzi majd a működésüket?
Az ÁPV Rt. új vezérigazgatója 57 éves, 1963-72 között a Telefongyárban, majd a Fémfeldolgozó Szövetkezetben diszpécserként, később üzemmérnökként dolgozott. 1972-ben került az Épgéphez, ahol 1984-től 1989-ig a vezérigazgatói tisztet töltötte be. Ezt követően hat évig különböző kft.-k ügyvezető igazgatója volt, 1995 óta az ÁPV Rt.-nél tevékenykedik. 1998-ig pénzügyi és gazdasági vezérigazgató-helyettes volt, egyúttal tagja az igazgatóságnak. Mostani kinevezéséig a Reorg Rt.-t vezette.
– Ebben az évben valószínűleg igen. Az ÁPV Rt. előző vezetése ugyanis olyan alacsony szinten készítette elő a 2002. évi tranzakciókat, hogy összesen 20 milliárd forint privatizációs bevételt tervezett, az első és a második félévben egyaránt 10-10 milliárdot, ténylegesen az első öt hónapban 1,7 milliárd forint folyt be. A gyönge előkészítés valószínűleg kihat a második félévre is, jó esetben is 8-10 milliárd forint bevétellel számolunk, ennek is jelentős része ingatlan tranzakció. A működést is jórészt a vállalatainktól beszedett 5,8 milliárd forintnyi osztalékból kell finanszíroznunk. Ugyanakkor olyan feladatokban kell részt vennünk, mint az alacsonyan tartott nagykereskedelmi villamosenergia-árak miatt az MVM Rt.-nél kieső 40-50 milliárd forintnyi árrés pótlása; tavaly ez 32 milliárd volt. Fizetni kell a kormány által a Malév Rt.-nek már odaítélt 6 milliárdos tőkejuttatást is, ez sem fedezhető a privatizációs bevételekből. Újra a költségvetésből kell kiegészíteni a privatizációs tartalékot. Vagyis a büdzsé még az idén is az ÁPV Rt. nettó finanszírozója. Nyilvánvaló, hogy ez középtávon nem maradhat fenn.
– Ugyancsak apanázsra szorul az Antenna Hungária Rt., továbbá a Dunaferr. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke úgy nyilatkozott: 15-20 milliárd kellene a dunaújvárosi vállalatcsoportnak.
– Az Antenna Hungáriának van egy fejlesztési igénye is, meg egy Vodafone-befektetési opciója, amely szeptemberben lejár. A konceszsziós szerződés szerint az állam, illetve cége, az AH Rt. fenntarthatja 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részesedését a Vodafone-ban. Vagy élünk az opció adta lehetőséggel, és a Antenna Hungária tőkét emel, amihez 7 milliárd forint kellene, vagy pedig tárgyalunk, hogy megnyújtsuk az opciós határidőt. A Dunaferr talpra állításához szükséges összeg attól függ, szükségesnek tartjuk-e egy minimális fejlesztési forrás juttatását ahhoz, hogy a bankhitelek felvételekor saját erőt is fel tudjon mutatni, és az sem mindegy, mennyi időt szánunk a rövid távú válságkezelési intézkedésekre. A szükséges összeg e tényezőktől függően 5-6 milliárd és 15-20 milliárd forint között mozoghat. Rossz hangulat alakult ki a Dunaferr környékén, ezt pedig az az újsághír váltotta ki, hogy az acélipari társaság problémáját csődeljárással akarnánk megoldani. Ez nem igaz. A Dunaferr nincs olyan válságban, hogy csődvédelmet kérjen maga ellen, ezt az ÁPV Rt. nem támogatja. Nagyon reméljük, hogy a hitelezők elhiszik a kormánynak, az ÁPV Rt.-nek, hogy a Dunaferr ügyével nagyon komolyan akarunk foglalkozni. Az új menedzsment kézbe kap egy olyan szakértői tanulmányt, amelynek segítségével rövid távú intézkedéseket tehet, októberre pedig kidolgozzuk a társaság stratégiáját. Középtávon szakmai befektetőt keresünk a Dunaferrhez, de nem eladni kívánjuk a részvényeit, mivel elképzelésünk szerint a befektető tőkeemelése hozna pénzt a vállalatba. Egyelőre azonban fel kell számolni a Dunaferr túlbonyolított struktúráját; a cégcsoportban lévő 81 leányvállalat irányíthatatlanná tette a rendszert, ráadásul így a belső forgalomban több milliárd forint áfa halmozódott fel. A középtávú koncepciónak kell tisztáznia azt is, hogy a vállalatcsoport mely tevékenységét kell megtartani, és melyek vihetők ki üzleti alapon, privatizációval a Dunaferrből.
– Mely cégek tartoznak a “kiemelt társaságok” közé?
– Körülbelül 13-15 vállalat, amelynek stratégiáját közvetlenül a kormány határozza meg: például az MVM Rt., a Dunaferr, a Malév, az Antenna Hungária, a Bábolna Rt.
– A számvevők kifogásolták, hogy 2000-ben az ÁPV Rt., fizetési gondjait megoldandó, kivett a saját vagyonából 4 milliárd forint készpénzt, illetve “kicserélte” ezt a hozzárendelt vagyonhoz tartozó, 6 milliárdos tévészékházra. Hogy áll ez az ügy?
– Ezt még az előző ciklusban helyreállították, de a viták nem zárultak le, mivel számviteli bonyodalmak adódnak a hozzárendelt vagyon elszámolásánál. A visszarendezést önrevízió követte, ennek megítélése nem egységes. A vagyonkezelő vezetése és a könyvvizsgáló megegyezett a módszer helyességében, a fel-
ügyelőbizottság viszont továbbra is vitatja azt. Most vizsgálja az ÁSZ is az elszámolást. Mérlegtechnikai nézeteltérésről van szó, de amíg nincs egyezség, a pénzügyminiszter nem adja ki a nyilatkozatot a vagyonkezelő mérlegbeszámolójának hitelességéről. Ezért nincs még leadva a cégbíróságon az ÁPV Rt. 2001. évi beszámolója.
– Meg tudja erősíteni, hogy az ÁPV Rt.-nek az előző vezetés alatt nem volt üzleti terve?
– Volt üzleti terve, csak két változatban. Az I. változat egy minimum üzleti terv volt, amely nem tartalmazott olyan kormányzati beavatkozást, amely a privatizációs tartalékot kiegészítette volna, így például az MVM Rt. említett 50 milliárdos igényére sem szerepeltetett forrást. Ezért volt egy II. változat, amely 134 milliárd forint kormányzati forrással kalkulált, de nem volt meg hozzá a fedezet a költségvetési tervezés oldaláról, és nem is hagyta jóvá a részvényesi jogok gyakorlója.