Gazdaság

Mik a válság forgatókönyvei?

Valószínűleg elhúzódó recesszió, vagy ami a lakosság közérzetét tekintve ugyanaz, lassú, bizonytalan növekedés várható a fejlett országokban. Ami utána jön, az viszont még sokkal is rosszabb is lehet Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa szerint.

Valószínűleg nem elkerülhető a recesszió a világ több fejlett államában- mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Nem annyira mély, mint inkább elhúzódó recesszióra kell számítani, s azok az európai országok, amelyek elkerülik a recessziót, azoknak is stagnálás vagy lassú növekedés lesz az osztályrészük. Az adóssághegyekre nincs igazán jó megoldás, „kinőni” nem lehet őket, marad a költségvetési megszorítás, ami viszont gyengíti a növekedési lehetőségeket – tette hozzá.

A W válság – az újbóli gazdasági visszaesés – lehetősége erősödött, amit mutat többek között a piaci bizonytalanság, az immár 2-3 billió dolláros értékvesztés a tőzsdéken, a minden eddigi csúcsot meghaladó, 1700 dolláros unciánkénti aranyár, hiszen az arany mindig is a világgazdaság hőmérője volt – válaszolta Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa az fn.hu kérdésére.

Halogatják csak a zuhanást?

A közgazdász most is valamivel valószínűbbnek tartja azonban, hogy a világgazdaság „elzötykölődik” még egy darabig, mivel a FED, az Európai Központi Bank kész továbbra is keynesi, azaz állami eszközökhöz nyúlni. Ennek azonban ára van: tovább dagadhat a pénzügyi buborék, a fejlett államok adósságai gyorsan tovább emelkedhetnek. A közgazdász szerint, ha most sikerül elkerülni az újabb mély válságot, egy rövid, hullámzó, lassú gazdasági növekedési ciklus következik, ami maximum még 2-4 évig tarthat. Utána viszont még nehezebb lesz az óriási zuhanás elkerülése, talán nem is lesz lehetséges.

Farkas már 2009-ben fölvázolt 3 válságforgatókönyvet. Az akkor készített optimista prognózisvariánsában a bankmentő és a gazdaságösztönzési megaprogramok sikeréből indult ki, és azt jelezte előre, hogy az USA és néhány más ország esetében már 2009-től jelentkeznek a stabilizálódás első szilárdabb jelei, s a 2010. évi stagnáláshoz közeli állapot után a robosztus gazdasági növekedés 2011-ben válhat jellemzővé. Így a mindig „késésben lévő” Európa is korábban, már 2011-től stabilizálódhat, 2012 végétől pedig határozott fellendülés következne. E forgatókönyv esetén azonban – állította Farkas három éve –, erős a valószínűsége annak, hogy a következő növekedési szakasz 4-7 évre rövidül, mert a tompított válság nyomán nem alakul ki egyensúlyi állapot, nem tűnnek el a buborékok.

Az 2009-es optimista prognózis gyors kilábalási menetrendje 2011-ig közepéig ugyan bejött, sőt túlteljesülni látszott, ám a növekedés az egybehangzó elemzői értékelések szerint elerőtlenedett. A közgazdász szerint fontos most föltenni a kérdést: miért gyengült el a konjunktúra már másfél évvel a kilábalás megindulása után?

Eszelős spekuláció

Szerinte az adósságprobléma csak a felszín, az okok mélyebben gyökereznek. Farkas fölhívta a figyelmet arra, hogy a spekulációs, származékos, tőzsdén kívüli kereskedésbe kerülő (OTC) eszközök nyilvántartott állománya lényegében azonos szinten maradt: 2008 decemberében 598 billió dollár volt, 2010 végén pedig 601 billió dollár. Ezek értéke több mint tízszerese Földünk teljes évi GDP-jének. A korábbi válságok során ez az érték hirtelen csökkenni szokott. Ráadásul a valuta- és OTC spekulációs eszközök forgalma (forgási sebessége) ötödével nőtt 2008 óta – mutatott rá Farkas.

Egyelőre tehát nem pukkant ki a pénzügyi luftballon, és mivel termelőcégeket is mentettek, nem szűntek meg a felesleges termelői kapacitások sem – állapította meg a közgazdász.

Farkas Péter jelenlegi legoptimistább, de általa teljesen esélytelennek ítélt forgatókönyve szerint, ha a világ vezető politikusai és gazdasági szakemberei a mainál sokkal tudatosabban végiggondolnák a világgazdasági feszültségek valódi, mélyebb okait, lecsapolnák a pénzügyi tőkefeleslegeket, jelentősen korlátoznák a spekulációt, a veszteségeket „lenyeletnék” azokkal, akik a buborékosodás nyertesei voltak, a kereslet ösztönzésével csökkentenék a termelési potenciál és a piaci kereslet közötti feszültséget, kiegyenlítenék a fizetési mérlegek aránytalanságait és további hasonló intézkedéseket tennének, akkor talán a nagyon nagy válság megúszható lenne. Sajnos az a valószínű, hogy ezt a rendteremtést most, vagy később egy nagy válság fogja elvégezni – tette hozzá a kutató.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik