A vádirat szerint Stadler József a felszámolás elrendelése után is működtette Dusnokon található sörözőjét, és erről a felszámolót nem tájékoztatta. A felszámoló tudta és engedélye nélkül folytatott gazdasági tevékenységből a gazdasági társaságnak bevétele származott és az az árukészletre is szert tett, melyet a vádlott nem bocsátott a felszámoló rendelkezésére. A felszámolási eljárásban 92,9 millió forint hitelezői igényt jelentettek be.
Az ügyészség azzal is vádolja a vállalkozót, hogy egy másik gazdasági társaság kapcsán zálogjoggal lekötött árukészletet elvont, amivel fizetésképtelenséget idézett elő. Ennek folytán a felszámolási eljárásban bejelentett 265 millió forint hitelezői igény nagyobb részének a kielégítése meghiúsult. A négy év tíz hónap szabadságvesztés büntetését töltő vádlottal szemben a vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza.
Az akasztói vállalkozó ellen első alkalommal 1997-ben emeltek vádat. Első fokon Stadler Józsefet kilenc évre ítélték, mert 1993-94-ben fiktív számlák felhasználásával és jogtalan áfa-visszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak. Ezt a döntést később megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság, a megismételt eljárásban Stadler végül négy és fél év fogházbüntetést kapott, s kedvezménnyel 2005 januárjában szabadult.
Második alkalommal 2011. november 17-én, jogerősen négy év tíz hónap börtönbüntetéssel, valamint 67 millió forintos vagyonelkobzással sújtotta a Szegedi Ítélőtábla Stadler Józsefet, mert a férfi strómanok segítségével irányított vállalkozásai nevében valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be, a könyvelésekben fiktív számlákat szerepeltetett, és nem fizetett be 67 millió forint társasági adót.