Gazdaság

NYELVÉSZET ÉS INFORMATIKA – Nem cincog, fordít

A természetes és mesterséges nyelvek kapcsolatáról olyan kutatások folynak Magyarországon, amelyek még az Európai Unió (EU) figyelmét is felkeltik.

Azért alapítottuk a céget, hogy olyan kutaitásokat végezzünk, amelyeket Magyarországon senki más, s hogy ezeknek az eredményeit a gyakorlatba átültetve el is tudjuk adni – mondta a MorphoLogic indulásáról Prószéky Gábor vezérigazgató. Az ötlet jó volt: az 1991-ben alakult cég legutóbbi termékét, a Mobimouse-t az EU tavaly információtechnológiai díjjal jutalmazta. Ezt a díjat olyan, az információs társadalmat segítő innovatív terméknek ítélik, amely nagyobb piaci lehetőségekkel kecsegtet, mint amennyit addig elért. A fordító egér, a Mobimouse főként azoknak jó, akik egy idegen nyelvű szöveget nem lefordítani, hanem érteni akarnak. A szoftver egy szöveg szavait az egér mozgatása révén ülteti át az adott nyelvbe, tehát nem kell a képernyőn új ablakban megnyitni egy szótárprogramot, s beírni a szavakat. Ha az egeret a szövegen megállítjuk, akkor egy, a képregényekből ismerős szövegbuborékban megjelenik a fordítás. Az elektronikus szótárak ugyan megkönnyítették az ismeretlen szavak kikeresésének folyamatát, ám még mindig sok időt vesz igénybe a program megnyitása, a keresett szó begépelése és a visszatérés az eredeti programba. Ráadásul a szócikkek itt nem olyan hosszúak, mint a hagyományos vagy elektronikus szótárakban – ahol kimerítő lista jelenik meg a keresett szó többféle jelentésének felsorolásával -, mivel a Mobimouse a szó környezetét is elolvassa, értelmezi és csak az adott szövegkörnyezetben értelmes jelentést írja ki. A szótár mintegy 35 ezer szót tartalmaz, és a program járulékos intelligenciája a kurzor normális működését nem zavarja. Az eszköz különösen az internet böngészésénél nyújt gyors segítséget.

Az alig több mint egy tucat munkatárssal dolgozó MorphoLogic a természetes nyelvek számítógépes feldolgozásával foglalkozó kutatóműhelyként jött létre. A vállalkozás egyik célja a lehető leghatékonyabb fordítástámogatás megvalósítása több, köztük sok közép-európai nyelv számára. Fejlesztői számos olyan eszközt alkottak, amely megoldja a fordítástámogatás egy-egy részproblémáját, ugyanakkor önálló termékként is használható. Így például részt vettek annak az eljárásnak a kidolgozásában, amelynek révén a Westel e-mailt felolvasó szolgáltatása az ékezet nélküli üzeneteket is “ékezetesíti.” A MorphoLogicé a MoBiDic is, a kétnyelvű fordítóprogram, amely a Mobimouse-szal ellentétben nem a szövegértésre, hanem a fordításra teszi a hangsúlyt, így az EU jogharmonizációs fordítási projektjéhez is használják. A fejlesztők arra a problémára is találtak az informatika nyelvére lefordított választ, hogy a jogi szövegekben egységes terminológiát használjanak a fordítók. A program figyelmeztető jelet küld, ha például egy francia nyelvű szövegben előforduló jogi szakzsargon magyar megfelelőjét nem találja a fordításban. A MobiDic-et használja a Miniszterelnöki Hivatal és számos fordítóiroda is. Ez utóbbiak egyébként gyakran hozzáírnak a programhoz, amelyet a fejlesztők a későbbi verziókba átvesznek.

A MorphoLogic első sikerterméke a Helyes-e? helyesírás ellenőrző program volt, amelyet több millióan használnak Magyarországon, például a Microsoft szövegszerkesztőiben. Ez a kutatási eredmény valószínűleg sokkal több emberhez jut, mint bármilyen más nyelvészeti tevékenységé, mivel az ez irányú kutatások produktumait kevesen olvassák. Az emberek nem olvasgatják otthon a helyesírási szabályzatot szórakozásból, viszont szövegszerkesztőt rengetegen használnak.

A MorphoLogic olyan nyelvtechnológiai bázist hozott létre, amelynek számos elemét nemzetközi vállalatok és kutatócsoportok használják saját termékeik, illetve kutatási eredményeik létrehozásához. Mint Prószéky Gábor mondta, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével jól együttműködnek, kutatásaik kiegészítik egymást, de mégsem szerencsés azonban, hogy a nyelvtudományi alapkutatások a magánszférában zajlanak, ahelyett, hogy a cégek “csupán” az egyes kutatási eredmények gyakorlati megvalósíthatóságára koncentrálhatnának. Mégiscsak akadémiai körökben kellene például megoldani azt az elméleti problémát, hogy a magyar mondatok hasonlósága miként írható le a nyelvészet eszközeivel. A nyelvészetből élő cégnek ezután az lenne a dolga, hogy kitalálja és megvalósítsa az eredmények gyakorlati hasznosítását. A MorphoLogic mindenesetre jó példa arra, hogy a tudomány művelése nem feltétlenül lassú és körülményes munka.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik