Nincs közvetlen kapcsolatban a cég üzleti itevékenységével az a terület, amelyen az adóhivatal vizsgálódik – igyekezett rögtönzött sajtótájékoztatóján Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia elnök-vezérigazgatója mindenekelőtt a biztosító szolgáltatásait tisztázni. A társaság azután látta jobbnak az ügyet első kézből magyarázni, hogy fölröppent a hír: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatósága házkutatást tartott a cégnél. A vizsgálat részleteire mindenesetre nem sok szót vesztegettek a biztosítónál: a tájékoztatón alig negyedóra elégnek bizonyult a tényállás leírására – szigorúan az előre megírt közlemény szerint haladva -, továbbá az újságírói kérdések megválaszolására. A cégnél állítják: maguk sem tudnak többet. Az APEH jelenlétéhez mindazonáltal már hozzászokhattak, hiszen az tavasz óta tart négy évre visszamenő általános ellenőrzést a biztosítónál – illetve két elődjénél. A bűnügyre utaló házkutatás azonban jókora meglepetést okozott.
A menedzsment tankönyvszerűen gyors kommunikációja – a gyors jelzőn itt nem feltétetlenül a tájékoztatás tömörségét, hanem a szinte azonnali reagálást értjük – nem csupán a Generali-Providencia válláról vett le némi terhet, hanem feltehetően az APEH szóvivőjének is jól jött. Ettől ugyan vélhetően mindkét helyen továbbra is ugyanolyan sűrűn csöngenek a telefonok, azonban az adóhatóságnak ettől kezdve nem kell teljesen az adótitok mögé bújnia, és csupán “egy bizonyos” biztosítót emlegetnie. Ezzel együtt Burillák Attila szóvivő érdemben továbbra sem nyilatkozik, a szokásos magyarázat – adótitok – mellett leszögezi: egyrészt egyik biztosítót sem szeretné közléseivel előnybe hozni vagy hátrányba hozni a többiekkel szemben, másrészt pedig “a Generali-Providencia sem bírálta az APEH-et”. Ez utóbbiak értelmén lehetne éppen rágódni, de alapvetően mégis az adótitok intézménye, valamint a vizsgált cég jó hírnevének védelme tesz lakatot a szóvivő szájára. Ily módon üzleti érdekekbe gázolni ugyanis kényes kérdés az APEH számára is; nem véletlen, hogy bár a Bűnügyi Igazgatóság több száz nyomozást indított csak az elmúlt évben, elvétve került csupán napvilágra egy-egy cégnév, különösen ritka az ilyen ráadásul a vizsgálati szakaszban.
Az ügy mindenestre más biztosítók háza táján is izgalmat okozott: többük szigorú szemmel tekintette át az érintett területeken a saját működését.
A GYANÚ TÁRGYA. A Generali-Providencia szinte azonnali tájékoztatója a találgatásokra is alig hagyott időt. A közbeeső egy nap alatt azért így is több lehetőség merült fel: voltak, akik valamely életbiztosítási konstrukció adóvonzatait vélték pellengérre állítva látni. Mások arra gyanakodtak, hogy az APEH a hozzá befutott feljelentés nyomán abban a gyakorlatban talált kézzel fogható kivetni valót, hogy a biztosító az anyacége tulajdonában álló épületekben bérli az irodáit. Ehhez képest a biztosító bejelentése, miszerint az adóhatóság a munkatársak szolgálati autó használatát ellenőrzi, egészen lehűtötte a kedélyeket. Igaz, azóta többen azt vélik tudni, hogy a nyomozás két szálon fut, és – a nagyjából minden hetvenedik alkalmazottnak juttatott autók adózásán kívül – tulajdonképpen egy nyilatkozatában maga Pálvölgyi Mátyás is említett a vállalati kölcsönökkel kapcsolatban felmerült adózási kérdéseket. Arról azonban, hogy e két tevékenysége – a céges autók és kölcsönök odaítélése, juttatása – során a Generali-Providencia hogyan jár el, a biztosító nem adott tájékoztatást. Mint azt kérdésünkre Pálvölgyi Mátyás tudatta, saját gyakorlatukról – lévén az az, amit az Apeh vizsgál – nem számol be. Ezen túl érdekesség az is, hogy vajon miért emlegette az elnök-vezérigazgató a cég ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványát, amelyet “elsőként szerzett meg a biztosítók között”. Ez ugyan nagy fegyvertény, és azt mutatja, hogy az adott cég tevékenységének valamennyi fázisa egységesen szabályozott és ellenőrzött. Arról viszont nemigen árulkodik, hogy ez a szabályozás milyen minőségű, és még kevésbé mond bármit is az adott társaság adófegyelméről.
A HIÁNY MÉRTÉKE. Hogy a vizsgálat mekkora adóbefizetési hiányra irányul, azt tájékoztatása szerint a biztosító nem is sejti. Annak megbecslésére mindenesetre az elnök-vezérigazgató már vállalkozott, hogy az érintett összeg “elenyésző a cég adóbefizetéseihez képest”, köztük például a tavalyi egymilliárd forintos nyereség után átutalt összeghez viszonyítva. A mérték kiderítése most igazságügyi szakértő feladata: a lefoglalt dokumentumok vizsgálata nyomán derül fény arra, hogy valójában mekkora is az adóhiány. Ennek mértékét lapzártánkkor több millió forintra becsülték, közelebbről nem pontosítva, hogy az valójában egynéhány millióra rúg, vagy éppen több százmillió forintot tesz ki.
A céges autók adózásával kapcsolatos tapasztalata Burillák Attila szerint egyébként egyelőre nincs az APEH eme fiatal csapatának – a Bűnügyi Igazgatóság tavaly január végén fogott munkához -, ez az első szolgálati gépjárművekhez kötődő ügyük. –
