A távoktatás a kilencvenes évek elejétől divatos kifejezés, mind az akadémiai, mind pedig az üzleti alapú oktatási körökben. Nálunk viszonylag kevés azon intézmények száma, amelyek módszertanilag megalapozott távképzést tudnak nyújtani ebben a műfajban. Az egyik fellegvár az Euro-Contact Business School, amely az angol Open University Business School módszerei és tananyagai segítségével oktat. Dőri Tibor, az iskola igazgatója úgy látja, hogy a távoktatás még mindig szokatlan képzési forma itthon. Az Euro-Contact képzései főként azokat célozzák, akik már dolgoznak – ez az a kör, amelynél a távoktatás a leginkább indokolt.
Az iskolában eltöltött években az emberek azt szokják meg, hogy a tudás a könyvben van. Az iskola ezzel szemben arra a módszertani alapelvre épül, hogy a tudás nem azonos lexikális ismeretekkel, hanem sokkal inkább a gyakorlatban szerezhető meg. Ebben rejlik a távoktatás paradoxona: míg a kifejezés azt sugallja, hogy a személyes találkozásokkal ritkán kiegészített képzésben a hallgató csupán a rendelkezésére álló nyomtatott, vagy multimédiás anyagokat kénytelen egyedül biflázni, addig a gyakorlat az, hogy a tanuló a saját környezetében adódó problémák élesben való megoldásához használja az elméleti hátteret.
Téglás Tünde, aki a Raifeissen Bank dolgozójaként személyzetfejlesztést és változásmenedzsmentet tanul az Euro-Contactnál, sokkal motiváltabbnak érzi magát a tanulásra, mint egyetemi diákévei alatt. Havonta egyszer kell dolgozatokat írnia, s ugyanilyen rendszerességgel vesz részt csoportos konzultációkon. “Az iskolában módszert tanulok, nem csak tartalmat” – mondja.
Dőri Tibor szerint az internetre és az e-mailre építeni még nem lehet az oktatásban, ezek az eszközök csupán párhuzamosan használhatók, de néhány éven belül ezek is természetessé válnak. Öt évvel ezelőtt, ha számítógépes tartalmat akartak adni a diákoknak, akkor szoftvereket is kellett adni hozzá, ma már ez nem gond. Ugyanígy lesz ez az internet használatával. Felmérések is alátámasztják, s neves társadalomtudósok is vallják, hogy az oktatásból a személyes kapcsolatok fontossága sosem fog kiveszni, nem tehető át minden az internetre. A menedzserképzésre szakosodott iskolákban erre valók a csoportos konzultációk, illetve – bizonyos helyeken – a bentlakásos tréningek. Sárvári Miklós – őt a Richter gyógyszergyár küldte menedzserképzésre – azt állítja: számára a bentlakásos tréningből az igazán hasznos az volt, hogy megismerte a többi hallgató szakmai problémáit, környezetét, közelebb került az üzleti világ valóságához.
Hasonló tapasztalatokat szerzett Nyíri Kristóf filozófus, aki a távoktatást nem az üzleti képzésből, hanem az akadémiai szférából ismeri. “Diákéveim nem sokat alakítottak rajtam, amit valaha is elsajátítottam, annak túlnyomó részét az ismerőseim által ajánlott könyvekből vagy konferenciákon, illetve hasonló érdeklődéssel bíró kollegák informális hálózatához tartozva tanultam.” –
