Január második felétől “szélcsendes” kereskedés folyt a BÉT-en, s ebben az elmúlt héten sem történt lényeges változás: a tőzsde indexe, a BUX általában naponta kevesebb mint 1 százalékkal ingadozott. A befektetők – és főként a spekulánsok – a hosszúra sikeredett stagnálás hatására főként egyes vállalati hírekre voltak érzékenyek, ennek volt a következménye egyes kisebb likviditású papírok erőteljes árfolyammozgása.
Az utóbbi napokban a Bestfoods Hungaryvel kötött megállapodás hatására (Figyelő, 1999/5. szám) megugrott a kereslet a Globus részvényei iránt. A kurzus a múlt hét közepén átlépte a 2 ezer forintot is; igaz, onnan lefelé vezetett az út, s kedden már 1,5 ezer forint körül keresték a papírt.
A Rába és a Zalakerámia ára szintén igen hektikusan változott, e részvényeknél azonban jobbára csak a spekuláció mozgatta meg az árfolyamot. Az utóbbi hetekben a piacot mindinkább az a kérdés foglalkoztatja: alulértékeltek-e a kis cégek részvényei a vezető vállalatok papírjaihoz, az úgynevezett blue chipekhez képest. Az elemzők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy kizárólag az árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (P/E) alapján nem lehet erre a kérdésre válaszolni, hiszen a minimális likviditás miatt ezen papírokkal kapcsolatban az intézményi befektetők igencsak tartózkodóak. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebb forgalmúak között sok olyan van, ahol igen nehezen lehet megbecsülni az eredményadatokat. Így van ez részben a tagadhatatlanul nagyobb piaci kockázatok, részben pedig az adott társaságtól nyerhető viszonylag csekély információ miatt is.
Ha a forgalom szempontjából közelítünk ehhez a kérdéshez, akkor első pillantásra is szembetűnő, hogy a figyelem középpontjába került papírok – Rába, Graboplast, Zalakerámia – napi forgalma jellemzően jóval 100 millió forint alatti, azaz szerény mértékű kereslet is meg tudja mozgatni ezek árfolyamát. A nagyobb érdeklődést pedig nemcsak új információk nyilvánosságra kerülése indokolhatja, hanem pletykák, például egy esetleges felvásárlásról szóló híresztelések is. Pár napig ezek futótűzként terjedhetnek, főleg ha az elvi lehetőségük valóban fennáll. Később persze általában kidurran a léggömb, azaz visszaesnek az árfolyamok, kivéve azt az esetet, ha valaki tényleg felvásárlásba, de legalábbis egy nagyobb pakett megszerzésébe kezd.
Mindenesetre az elemzők többsége továbbra is eladásra ajánlja a Graboplast-papírokat, s a Zalakerámia esetében is gyakorlatilag fele-fele arányban szerepelnek eladási, illetve tartási vagy óvatos vásárlási ajánlatok. Kivételnek csak a Rába számít a fenti hármasból, hiszen itt többségben vannak a vásárlási ajánlások.
Bizonyosra vehető, hogy a következő napokban a pletykákon kívül elsősorban a negyedéves gyorsjelentések mozgatják majd az árfolyamokat. Csütörtökön teszi közzé tavalyi számait a Prímagáz és a TVK. Az előbbitől kifejezetten erős eredményt várnak az elemzők, köszönhetően az év végi hideg időjárásnak, és a nyomott világpiaci gázáraknak, míg az utóbbi esetében döntően az egyszeri tételek (céltartalékképzés, a részvények névértékét megemelő alaptőke-emelés adóvonzata, a társasági adókedvezmény elveszítése) miatt a tavalyinál jóval alacsonyabb adózott eredmény valószínűsíthető. Az eredmények értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmaradást egyszeri tételek okozzák, másrészt pedig azt, hogy a műanyagipari akvizíciók hatására e társaságnál is csökken vegyipar ciklikusságának való kitettség.
A nagy cégek a szokásoknak megfelelően a február 15-i határnapon, vagy közvetlenül az előtt teszik majd közzé negyedik negyedéves gyorsjelentéseiket. A Mol-Matáv-OTP hármas teljesítménye az egész piac alakulása szempontjából döntő lehet. Így a következő két hétben a korábbiaknál talán nagyobb árfolyammozgásokra lehet számítani, hiszen a megnyugtató, vagy éppen a vártnál is jobb számok újra meghozhatják a befektetők étvágyát a magyar részvények iránt. Persze a piac szereplőit az esetlegesen kedvező céghírek mellett a makrogazdasági adatok is befolyásolják: a fizetési mérleg folyó tételeinek hétfőn publikált több mint 2,2 milliárd forintos tavalyi hiánya a vártnál is jóval magasabb volt, de nagy várakozás előzi meg a fogyasztói árindex közzétételét is. Az elemzők hosszú idő után első ízben 10 százalék alatti inflációra számítanak, és a legtöbben ezzel párhuzamosan repocsökkentést várnak a jegybanktól.
