Tőzsdei trendek – Fölfelé, vagy lefelé? című írásukban (Figyelő, 1999/20. szám) a szerzők hosszasan taglalták, merre indulhat el a részvényindex, ám erre végül nem sikerült választ kapnom. Némely kérdésben egyébként sem értek egyet a cikk szerzőivel. Azt olvasom tőlük, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényindex-mozgása három alapvető tényezőtől függ a jövőben: a koszovói válságtól, a magyar makrogazdaság helyzetétől, végül a külföldi tőzsdék mozgásától, elsősorban az amerikaiétól.
Menjünk sorjában. A koszovói válság nem riasztotta el a befektetőket, ezt a cikkben később maguk is megemlítik a szerzők. A második a magyar makrogazdaság helyzete. Szemmel láthatóan a külföldieket aligha érdeklik jelenleg a hazai gazdaság sarokszámai. Harmadikként a külföldi börzék mozgása: az eltelt fél évben kiderült, hogy a New York-i tőzsde bármit csinál, a budapesti nem követi. Még akkor sem, ha ott zuhannak az árak.
Végül szeretném felvázolni saját elképzelésemet mindössze néhány mondatban. Lapuk múlt heti számában a 46. oldalon már ott van a megoldás. A tőzsde mozgását elsősorban a magyar cégek eredményei befolyásolják, s ezek aligha függnek össze Koszovóval, a nemzetközi piacokkal, vagy a magyar makrogazdasággal. A magyar cégek főként külföldi piacokra termelnek, ezért az európai recesszió hat rájuk. A nemzetközi piacok mozgása egyik magyar társaságot sem érinti komolyabban, még azokat sem, amelyek papírjával külföldön is kereskednek (Matáv: New York; Mol, TVK, Richter, OTP és a többiek különböző európai börzéken). Ám a pesti tőzsde meghosszabbított nyitva tartása miatt az említett papírok forgalma egyre inkább visszaterelődik Budapestre, így nem a külföld, hanem a belföld határozza meg az érintett részvények árfolyammozgását.
SZABÓ ORSOLYA
Budapest
