Mára gyakorlatilag hat vállalkozás maradt az egykor 18 érdekeltséggel is bíró, főként cégek feljavításával és értékesítésével foglalkozó Bankár Holding Rt. társaságai körében. Az év elején elkezdődött az amúgy működőképes, veszteséget nem termelő birodalom rapid leépítése, amelynek most újabb állomása érkezett el, s nem titok, hogy a közeljövőben a megmaradt érdekeltségek nagy részén is túl szeretnének adni. A Bank Center után az MMG Automatika Művek üzletágai és a Szépvölgyi úti ingatlana kerülne sorra, jövőre pedig a Bakony Művek eladása várható – mondta Kovács Gábor, a Bankár Holding Rt. elnök-vezérigazgatója, egyben 70 százalékos tulajdonosa. Ezzel párhuzamosan – híreink szerint – Kovács Gábor háttérbe húzódna néhány évre. A visszavonulás hírét Kovács azonban cáfolta. Mint elmondta, nem érzi úgy, hogy fel kellene adnia vezetői pozícióját, s különben amennyiben lehetőség adódik rá, újabb befektetéseket vásárol majd a Bankár Holding. (Kovács esetleges visszavonulásával kapcsolatban több találgatás forog közszájon: ezek szerint a Postabank egykori vezetésével való kompromittálódás mellett szerepet játszhatnak családi problémák is, hiszen válófélben van az elnök-vezérigazgató. Ez az egyébként magánügynek tűnő körülmény ebben az esetben az üzletet is érinti, hiszen a nyilvános adatok szerint tavaly még a Bankár Holding Rt. 10 százaléka az elnök-vezérigazgató felesége, Kovacsics Ágnes nevén volt. A fennmaradó 20 százalékon Mátyásfalvi György, Réthy Imre és Lakatos Éva osztoztak, sorrendben 10, 9 és 1 százalékos tulajdoni hányaddal.)
A tények, ellentétben az elnök-vezérigazgató reményeivel, egyelőre a csoport leépítése irányába mutatnak, hiszen jó ideje csökken a cégcsoport befektetéseinek köre, több régi befektés kikerül a portfólióból, miközben újabb invesztíciók nem történnek. Ezt néhányan, köztük a cégvezető is, inkább a befektetési lehetőségek beszűkülésével, a privatizáció lezárultával magyarázzák, illetve azzal, hogy a Bankár mindig is eladta a már reorganizált vállalkozásait.
HATALMAS HITELTERHEK. Rövidesen – értesüléseink szerint október végéig – a belvárosi Bank Center két tornya is kikerül a csoport tulajdonából. A vételár, piaci megfigyelők szerint 60 és 80 millió dollár (14,6 és 19,5 milliárd forint) között lesz, de inkább a sáv alsó feléhez közelebb, ám ebből a Bankárnak feltehetően nem sok haszna származik majd. Úgy tudni, hogy a nagyrészt hitelből finanszírozott beruházás terheit még a főváros legdrágábban épített, és rekordáron bérbeadott irodaháza is nehezen termeli ki, ezért nem igazán rentábilis az üzemeltetés.
Ennek ellenére Kovács Gábornak, a még ma is 5-6 milliárd forintos könyv szerinti értékű, de egyesek szerint ennél legalább 30-40 százalékkal többet érő cégcsoport fő tulajdonosának elmondása szerint, a Bank Centeren “bankáros” felén nyereséggel adnak majd túl. Kovács nem kívánt részleteket elárulni a kilátásban lévő tranzakcióról, mint mondta, ez ügyben még hírzárlat van a cégnél. Értesüléseink szerint azonban a Bank Center inkább fejfájást okozott a Bankárnak az utóbbi időben. Az 1996-ban átadott óriási, összesen 16 milliárd forintos beruházást (aminek a fele jutott a Bankárra, a Center másik fele jelenleg is az OTP-csoport tulajdona) ugyanis legnagyobbrészt dollár alapú hitelből finanszírozták. A kölcsönt adó pénzintézetek között legtöbbször a Postabank, az Magyar Fejlesztési Bank, az OTP és a Magyar Külkereskedelmi Bank a neve hangzik el, de úgy tudni, a kezdetben hitelező konzorciumtól azóta más bankhoz került a követelés. A mintegy 8 milliárd forintos beruházásigény, akkori áron számolva hozzávetőlegesen 57 millió dollárnyi terhet jelentett a csoportnak, ám olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a szükségesnél nagyobb, 70 millió dolláros hitelteher volt az épületen. Ennek a – legjobb esetben is az 57 millió dollár nagyobb részét jelentő – hitelnek azonban a kamatterheit, és a törlesztőrészleteit nem termelte ki a beruházás, ráadásul a devizaárfolyamok változása is igen hátrányosan érintette a csoportot.
LASSÚ MEGTÉRÜLÉS. Kovács Gábor szerint 99 százalékos kihasználtsággal működik jelenleg az irodaépület. Problémát jelentett és jelent ma is azonban, hogy a 14 500 négyzetméternyi kiadható hasznos terület négyzetméterára igen magas: kiegészítő szolgáltatásokkal havonta 66 márkába kerül egy négyzetméter irodaterület a Bank Centerben. Ám a drága beruházás miatt még így is viszonylag alacsony a megtérülési ráta, s több szakértő figyelmeztet arra, hogy a jövőben a bérleti díjak még csökkenhetnek is.
POSTABANKOS KAPCSOLATOK. Sokak szerint azért vált bizonytalanná a korábban prosperáló csoport jövője, és kezdett a vezetés társaságainak eladásába, mert a régi postabankos vezetés nélkül nem megy már olyan jól az üzlet a Bankárnak. Pénzügyi körökben az a hír járja, hogy postabanki hitelekkel a háttérben, a csoport a saját lehetőségeit és erejét jócskán meghaladó ügyletekbe kezdett. Egyébiránt olyannyira szoros volt a kapcsolat a Postabank és a Bankár-csoport között, hogy legalább 5 milliárd forintos (értesüléseink szerint inkább 8-10 milliárd forintos) Postabankos hitelállománnyal voltak terheltek a zömmel reorganizálásra megvásárolt Bankár-társaságok. Ezek nagy része azonban a tavaly augusztusi közgyűlést követően a Postabank Workout cégébe, illetve a Reorg Apportba kerültek át. (Ilyen cég volt például a Postabanknak 3,9 milliárd forinttal tartozó, 100 százalékos Bankár tulajdonú Agárd Holding, amelynek csupán részvényei szolgáltak fedezetül a bankhitelre. Egy másik Bankár-cég, a Hungarofruct pedig 1998 áprilisában a Postabanknak 1,35 milliárd forint névértékű üzletrészt engedett át opciós szerződés keretében, feltehetően egy hitelügylet következményeként.)
A Postabankkal szemben fennálló hiteleket viszont mindig pontosan fizette Kovács Gábor társasága, ám a jelenlegi kormányzat mégis e hitelek Postabankból történő kitisztítása mellett döntött. Ennek hátterében az áll, hogy a Bankárt – több forrásból megerősített információink szerint – MSZP-közeli társaságként aposztrofálták, és az új hatalom részéről így is kezelték. A Bankár-társaságok postabankos hiteleinek átértékelése – túl az anyagi megrázkódtatáson, a források elapadásán – komoly presztízsveszteséget is okozott a csoportnak, ami azután a brókercég eladásához is vezetett.
A különleges kapcsolat eredménye volt egyébiránt az is, hogy a Bankár 1997 közepén – az akkori sajtóértesülések szerint – részt vett a Postabank tőkeemelésében, illetve, hogy a Postabank Értékpapír Rt.-vel együtt a Pénzintézeti Központ Bank Rt. elhíresült privatizációjában is szerepet vállalt.
A csoport leépítésének másik jelentősebb állomása a brókercég, a Bankár-B Rt. ez év tavaszi eladása volt. A 10 milliárd forintos vagyont kezelő társaságot, Kovács Gábor bevallása szerint is azért kellett eladni, mert a csoportot hírbe hozták a postabankos Reorg Apporttal. Az eladásról meghozott hirtelen döntés oka az volt, hogy e cég bizalmi üzletágban dolgozik. Ilyen helyzetben nem várható el egy ügyféltől, hogy kitartson a “bizonyos összefüggésekben emlegetett” tulajdonos mellett. Éppen ezért abban a helyzetben nem ár kérdése volt a Bankár-B eladása – mondja Kovács, s hozzáteszi: ennek ellenére nullszaldó körül szálltak ki (a tavaly egyébiránt 80 millió forint veszteséget termelő) értékpapírcégből, adták azt tovább a Debreczeni Kálmán vezette Dunainvestnek. Emellett az Imperiál Alapkezelő is a Dunainvesthez került át.
A kis cégek közül az idén május 27-én az árutőzsdén működő Bankár-D Kft. vonult vissza, árutőzsdei tagságát 4 millió forintos kikiáltási áron kínálták, és végül 2,06 millió forintért vette meg a Miskolcon bejegyzett Siker 100 Üzleti Irodák Kft.
Arra a kérdésre azonban, hogy miért adott egymilliárd forintot a Bankárnak a szintén Bankár érdekeltségű Sasad Rt., nem kívánt válaszolni Kovács. Véleménye szerint ez, a csoporton belül lezajlott tranzakció magánügy. Az aranytojást tojó tyúk, a Sasad Rt. nem eladó, legalább is egyelőre nem. A kiépített birodalom eladása az 55 százalékban Bankár tulajdonú Sasad Rt.-nél megáll. Viszont – mint Kovács Gábor mondja – minden tranzakció csupán ár kérdése.
JÓ ÁRON A SASAD IS ELADÓ. A Sasad jelenlegi tőzsdén kívüli árfolyama ugyanakkor 30-40 százalék között mozog, miközben a Bankár által számított eszközérték alapján mintegy 250 százalékot ér a társaság. Korábban szó volt arról, hogy tőzsdére viszik a virágkertészetéről ismert, de igazán a budai telekvagyona miatt értékes (a fenti eszközérték alapján számolva 12,4 milliárd forintot érő) céget, a jelen árfolyamok mellett viszont ez egyáltalán nem érdeke a Bankárnak. A nyilvános tőkeemeléssel egybekötött tőzsdei bevezetést még tavaly tervezték, amikor április végén 140 százalékos szintre is felugrott egy időre a részvény árfolyama (Figyelő 1999/28. szám.).
A Bankár 50 százalékos tulajdonában van még a Hungarian Capital Fund Management is, igaz magában az 55 millió dolláros befektetésállománnyal rendelkező, alapban (a Hungarian Capital Fundban) csak kisebbségi (4 százalék körüli) része van. Az alapban egyébként az EBRD és a Citibank is tulajdonos. Ezen a menedzsment cégen (amelynek csupán a befektetési lehetőségek felkutatása, és az invesztíció kezelése a feladata) keresztül a Zalapack, a Goldsun, illetve a Fonyódi Víz nevű társaságok felett diszponál jelenleg a Bankár holding. (Korábban többek közt a Terimpex és a Salgas cégeket reorganizálta a HCF.) Kovács Gábor szerint a fenti három társaság már érett az eladásra, akár szakmai befektetőnek is kitűnően értékesíthetők.
A Bankár-birodalom még meglévő vállalkozása a Telkiben épített magánkórház. Ez a tavaly augusztus végén átadott beruházás 1,2 milliárd forintba került, és a korábbi hírek szerint már egy amerikai befektetőcsoport jelentkezett a szintén eladólistára tett ingatlanra. Értesüléseink szerint ezzel a csoporttal a nyáron 25 millió dolláros (6 milliárd forintos) vételárban állapodtak meg előzetesen, ám ma úgy tűnik, mégsem sikerült tető alá hozni az üzletet, legalábbis a létesítmény még ma is a Bankár tulajdonában van.
