Thomas Körmendi, a Tetra Pak Hungária Rt. vezérigazgatója az ideérkezése alkalmából egy éve készült interjúban nem volt hajlandó közölni cége árbevételét. “Nem szoktunk ilyen adatokat nyilvánosságra hozni, mivel korábban voltak emiatt félreértések” – magyarázta (Figyelő, 1998/51. szám). A nyilvános adatnak számító árbevételt máshonnan sem sikerült megtudnunk, ugyanis a Tetra Pak 1997-es mérlege nem volt megtalálható a cégbíróságon, és az Igazságügyi Minisztérium (IM) Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának sem szolgáltatott a cég adatot. Ez azonban nem volt szándékos – tudtuk meg most a vállalatnál -, s a továbbiakban különös gondot fordítanak arra, hogy eleget tegyenek kötelezettségüknek. Családi vállalkozás lévén, továbbra sem szeretnék azonban, ha újságcikkekben megjelennének mérlegadataik, s azt sem tartják kívánatosnak, hogy beszállítóik és versenytársaik ilyen könnyen tájékozódhassanak gazdálkodásukról.
Nyilvános társaságok sem mindig repesnek az örömtől, ha az árbevételről kérdezik őket. A New York-i tőzsdén jegyzett Coca-Cola új közép-európai főnökének bemutatkozó interjúja alkalmával e cégtől sem sikerült megtudnunk a magyarországi árbevételt, csak a világcég egészére vonatkozó számot adták meg (Figyelő, 1999/5. szám). A Coca-Cola Amatil Befektetési (Magyarország) Kft. mérlegei nem találhatók meg a Céginformációs Szolgálatnál, s a nagy vetélytárs, a Pepsi-Cola tulajdonában lévő Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt.-ről sincs ott egyetlen mérleg sem.
MULASZTÓK TÖMEGE. Az idén mintegy 200 ezer mérleget küldtek be az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához, vagyis a beszámoló beadására kötelezett cégek mintegy negyede nem tartotta be a törvényt. A helyzet javul, tavaly ugyanis csak 143 ezer cég adatait rögzítették. “A mulasztók között kicsik és nagyok egyformán vannak” – erősítette meg Kovács Péter, az IM főosztályvezetője. Az információs szolgálat nem hatóság, maga nem tud semmit sem tenni a törvénysértők ellen. Lehetősége van viszont arra, hogy az illetékes cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezze az adatközlés elmulasztóival szemben. Ennek keretében a cégbíróság felszólítást küldhet, 50 ezertől 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki, akár fel is függesztheti a cég működését, sőt megszűntnek is nyilváníthatja azt. Ilyen súlyos következményekre azonban ritkán kell számítani. A leginkább leterhelt Fővárosi Cégbíróság még a felszólítást sem tudta kiküldeni valamennyi mulasztónak – tavaly 42 ezer budapesti cég nem adta be hozzájuk a mérlegét -, ugyanis elsődleges feladatának azt tartja, hogy a cégbejegyzéseket határidőre teljesítse. Törvényességi felügyeleti eljárásra csak a mulasztástól számított egy éven belül van mód, vagyis ha egy cég a május 31-i mérlegbeadási határidő után egy esztendővel még nem kapott felszólítást, azután már nem is kell ettől tartania. “Kampánymunkára nem lehet bírót felvenni” – mutat rá Bánki Horváth Mária, a Gazdasági Kollégium vezetőjének helyettese, utalva arra, hogy a mérlegek feldolgozása mintegy fél évig tart, s ezalatt kellene eljárni a fegyelmezetlen társaságokkal szemben.
A szigor mindenesetre hatásos. A Baranya Megyei Cégbíróság 1998-ban következetesen törvényességi felügyeleti eljárást indított a mulasztókkal szemben. Tavaly október óta mintegy 1500 céget szólítottak fel a mérleg pótlólagos beadására, közülük 480-ra pénzbírságot is kiszabtak, 350-et pedig töröltek. Ezzel elérték, hogy az idén már csak nagyon kevesen nem küldték be a mérlegüket. Míg 1997-ben csak 7341 tavaly pedig 9008 mérleg érkezett, az idén eddig már mintegy 11 ezer, s továbbiak is jönnek folyamatosan. Bár idei statisztika még nincs, a megyei cégbíróságon úgy látják, hogy a mulasztók száma már elenyésző.
ELAVULT ADATOK. A cégek jogkövető magatartása azzal is jár, hogy a feldolgozás tovább tart. Tavaly a Fővárosi Cégbíróság a nyár végére elkészült a munkával, az idén azonban a beküldött közel 100 ezer mérleg közül október végéig 16 ezer még nem volt hozzáférhető. (Tavaly mintegy 10 ezerrel kevesebb dokumentum érkezett.) Az addig feldolgozott mérlegeket október harmadik hetétől lehetett megnézni, a feldolgozás ugyanis a rendszerezéssel kezdődik, s amíg ennek nincs vége, egyetlen mérlegről sem tudnak másolatot készíteni.
A Céginformációs Szolgálat számítógépes rendszerében szeptember 30-tól kezdve 42 ezer, október 31-étől 80 ezer mérleget lehetett megtekinteni, s december végére rögzítik mind a 200 ezret. Tavaly október 31-ig már minden mérleg rajta volt a hálózaton. Kovács Péter szerint az átfutási idő akkor rövidülhetne, ha a dokumentumokat elektronikus formában is be lehetne adni. Addig is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a nyilvántartás a lehető legfrissebb és legteljesebb legyen. “Mivel a fővárosi és a Pest megyei cégek iránt a legnagyobb az érdeklődés, a munkát ezekkel a cégekkel kezdjük” – közölte Kovács Péter. Az IM nyilvántartása teljesebbé válik attól, hogy a budapesti társaságok adatait a Fővárosi Cégbírósághoz beküldött beszámolókat figyelembe véve viszik fel saját számítógépes rendszerükre, a cégbíróságra ugyanis több mérleg érkezik, mint a szolgálathoz. A végeredmény minden erőfeszítés dacára mégis az, hogy az 1998. december 31-i zárású mérlegek közül az utolsók csak egy évvel később válnak hozzáférhetővé, tehát akkor, amikor valójában már az 1999-esek az érdekesek. –
