Döntött a kormány a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak megsegítéséről.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány a költségvetés terhére hozzájárul a bűncselekmények sértettjei és közvetlen egyéb áldozatai kárainak megtérítéséhez.
A közvetlen áldozat az, aki a bűncselekmény következtében testi sérülést szenvedett, a sérült vagy a bűncselekmény következtében elhunyt személlyel az elkövetés időpontjában közös háztartásban élt vagy annak közeli hozzátartozója.
A közvetlen áldozati minőséget a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel e feladat ellátására szerződést kötött civil szervezet állapítja meg. A miniszter a kártérítést az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint fizeti ki, ha a közvetlen áldozat lemond az állammal és szerveivel szembeni – a bűncselekményből származó – igényéről.
A kormány idén ősszel kérte fel az emberi erőforrások miniszterét és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy mérjék fel: kik azok, akik a romák elleni 2008-2009-es támadássorozat közvetlen sértettjei és a büntetőeljárásban kárigényt érvényesítenek, valamint a kárigény jogos mértékét is.
A Budapest Környéki Törvényszék augusztus elején tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
A Kiss testvérek és Pető 2008-2009-ben kilenc helyszínen, intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.
