A kormány melletti békemeneteket szervező civilek szerint Sólyom László legutóbbi megnyilvánulása (vélhetően az akadémiai székfoglalóra utalnak – a szerk.) elfogadhatatlan, mert sérti azoknak a millióknak az érzéseit, akik az Alaptörvényt a nemzet szimbólumának tekintik, „továbbá azoknak a határon túli magyaroknak a nemzeti érzületét is, akiknek az új Alaptörvény teremtette meg a nemzethez tartozás jogi lehetőségét”.
A CÖF az Alaptörvényt tekinti a jogállamiság legfőbb őrzőjének. „Soha, a demokratikus Magyarország történetében alkotmány ekkora legitimitást nem tudott kiharcolni magának, holott csupán a rendszerváltást követően szinte valamennyi kormányzat kísérletet tett az alkotmányozásra.” A civilek a legnagyobb eredménynek mégsem ezt, hanem az Alaptörvény azon vívmányait tartják, amelyek „lefektették a gazdasági felemelkedésnek, a nemzet újraegyesítésének, és a múlttal, különösen a kommunista örökséggel szembeni szakításnak az alapjait”.
Sólyom a felelős
A CÖF határozott álláspontja szerint elsődleges felelőssége van Sólyom Lászlónak és az első Alkotmánybíróságnak abban, hogy a rendszerváltás hajnalán nem történt meg a történelmi igazságtétel. „A lusztrációs törvényjavaslatokat ugyanis az akkori taláros testület sorra dobta vissza, ezzel végleg megakadályozva a történelmi igazságtétellel kapcsolatos összes kezdeményezést, azzal a hivatkozással, hogy a Kádár-korszak és a demokratikus jogállam között jogfolytonosság áll fenn.”
A jogfolytonosságot valójában a kommunista, 1949-es alkotmány jelentette, „amelyet a népakarat 2010-ben elsöpört és megsemmisített”. Azok, akik a sztálini alkotmány mellett kardoskodnak, valójában a régi rend őrzői, a rendszerváltást követő 20 esztendő valódi haszonélvezői. 1989-től 2010-ig több mint 50 alkalommal változtatták meg az alkotmányt, így az egy “patchwork” szabómesternek is dicsőségére válhatott volna – írta a Civil Összefogás Fórum, amely arra kérte Sólyom Lászlót, hogy, mint jelentős közéleti személyiség, „tanúsítson nagyobb önmérsékletet, amikor az Alaptörvényről beszél, és személyes sérelmeit hátrahagyva viselkedjen volt államfőhöz méltóan”.
Orbán és a felfüggesztett alkotmány
Sólyom László szerint az Orbán-kormány 2010-ben az állami pénzügyek teljes területén kizárta az Alkotmánybíróság illetékességét, a kormányzati működés egyik legfontosabb zónájában gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt. Ezt a végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadó „megvédésével” indokolták. A drasztikus lépésre az AB csak egymondatos közleménnyel reagált. Ezután az Orbán-kabinet rendszert csinált belőle, hogy az alkotmányellenesség miatt megsemmisített rendelkezéseket beépítette az alkotmányba.
