Gazdaság

MULTILATERÁLIS BEFEKTETÉSI EGYEZMÉNY – Elbánásmód

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai a jövő heti tanácskozásukon ismét megkísérlik kimozdítani a holtpontról a Multilaterális Befektetési Egyezményről (MAI) folyó közel két és féléves eszmecserét. A beruházások biztonságát garantáló, illetve a további liberalizációt segítő egyezményhez várhatóan csatlakozó Magyarország az ülésen terjeszti elő azt a listát, amely a kivételes elbánás alá tartozó területeket tartalmazza.

Ezer oldalnyira rúg az az úgynevezett rezervációs lista, amelyet az OECD tagállamai, köztük hazánk a jövő heti párizsi tárgyalásokon gondosan „csepegtetve” tárnak majd a partnerek elé. A megállapodás tartalmaz majd olyan általános kivételeket, amelyeket az aláírók főleg nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel, vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmében érvényesítenek. Az ebbe a kategóriába bekerülő szempontokat a későbbiekben bármely tagállam korlátozás nélkül érvényre juttathatja. A feleknek nyilvánvalóan az az érdekük – fejtette ki a Figyelőnek Balogh László, hazánk OECD-nagykövete -, hogy a saját listájuknak minél több eleme szerepeljen az általános kivételek lajstromában. Lesznek majd a megállapodásban olyan időszakos piacvédelmi intézkedések is, amelyeket – bizonyos átmeneti ideig – a fizetési mérleg hiányára való hivatkozással lehet érvényesíteni. Emellett olyan különleges fenntartások is bejelenthetők, amelyek az adott állam különállását, vagyis nemzeti keretek közötti szabályozását rögzítik bizonyos területeken.

Az országspecifikus kivételi lajstromok közül az A-listára kerülnek azok a területek, ahol a hatályos jogszabályok alapján kérnek felmentést, míg B-listásnak azok minősülnek, amelyekre az államok opciót tartanak fenn jövőbeli gazdaságpolitikai érdekeik érvényesítésére. A legfrissebb hírek szerint azonban kérdéses, hogy készül-e egyáltalán B-lista. Pedig ennek hiánya – hívják fel a figyelmet az egyezményhez felettébb kritikusan viszonyuló civil szervezetek – a törvénykezésben még kevésbé előrehaladott országokat, így minket is hátrányosan érinthetne.

A kivételektől eltekintve a megállapodás alapfilozófiája a befektetési gyakorlat további liberalizációja és átláthatóvá tétele. Az eddigi kétoldalú és regionális beruházásvédelmi ügyletekhez képest a MAI több ponton is újdonsággal szolgál. Egyfelől nemcsak a letelepedést követően, hanem már menet közben – sőt bizonyos esetekben előre – biztosítaná a nemzeti elbánást. Másfelől az egyezmény az invesztoroknak az eddigieknél több jogot ad a fogadó állammal szembeni érdekeik érvényesítésére. (A befektetéseket az eddigieknél tágabban értelmezik: a közvetlen és a portfolio-beruházásokon kívül ide értik az ingatlanszerzést és a szellemi tulajdonjogok védelmét is.)

Hazánknak alapvető érdeke a nemzeti elbánás és a diszkriminációmentesség elvének betartása, hiszen ezáltal tudjuk a beruházások biztonságát garantálni – mondta lapunknak Balás Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) helyettes államtitkára, aki a jövő héten Párizsban tárgyaló küldöttséget vezeti. Az ország befektetési politikája már eddig is igen liberális volt, amit tükröz a beáramlott külföldi tőke mennyisége is. Mindemellett célszerű elkerülni a nem szándékolt felszabadítást, így a delegáció csak olyan megállapodást ír alá, amely összhangban áll a gazdaságpolitikai célokkal és érdekekkel. Szinte biztosra vehető tehát, hogy egyes pontokon nemzeti kivételeket kell majd kérni. Mint Balás Pétertől megtudtuk, a rezervációs listán szerepelnek például a privatizációs folyamatra vonatkozó és a liberalizációs kódexszel kapcsolatos fenntartások, valamint a külföldi természetes személyek föld- és ingatlanszerzésének tilalma, illetve korlátozása. Utóbbi – miután érvényes jogszabály rendelkezik róla – az úgynevezett A-listán szerepel majd. Ami a magánosítást illeti, hazánk mindenképpen fenn kívánja tartani a jogot arra, hogy a kárpótlási jegy ellenében felkínált tulajdonrészre, vagy az állam által birtokolt aranyrészvények és monopóliumok esetében ne kelljen feltétlenül megadnia a nemzeti elbánást: vagyis néha a hazai gazdasági szereplőket előnyben lehessen részesíteni. Az OECD megfelelő kódexeiben foglalt folyó- és tőkeműveleti liberalizációk egy részére már a tagság elnyerésekor felmentést kértünk. Bár a devizaliberalizáció az év elejétől tovább folytatódott (Figyelő, 1997/42. szám), a tőkeműveletek teljes körű felszabadítására csupán középtávon kerülhet sor. Egyéb más – például a foglalkoztatással összefüggő – fenntartások mellett kiemelendő még az úgynevezett regionális integrációs klauzula. Ez ügyben hazánk, több más országgal együtt a mellett száll síkra, hogy a regionális integrációkban – például az Európai Unióban – résztvevő államok egymásnak nagyobb kedvezményeket nyújthassanak.

Az egyezményről szóló szakértői tárgyalások – amelyeken megfigyelőként Argentína, Brazília, Chile, Hongkong és Szlovákia is részt vesz – az április végi miniszteri értekezletig valószínűleg befejeződnek. Így a megállapodás végleges formájában még az idén tető alá hozható.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik