Válságkezelés. Erre van szüksége a Magyar Televíziónak. Ez már jó ideje nyilvánvaló, amit csak megerősített az a tény, hogy a pénzügyi tárca első embere és a Miniszterelnöki Hivatal vezetője egyik első feladatukként éppen azt kapták: készítsenek előterjesztést a tévé helyzetéről.
Az állami számvevőknek valószínűleg minden hajuk szála égnek állt, amikor 1991-ben először tekintették át a tévé gazdálkodását. Tavalyi, harmadik vizsgálatuk után azonban már rutinosan írhatták le: a cég mély gazdasági válságban van, a szervezet irracionális és indokolatlanul bonyolult felépítésű, hatékonyan nem irányítható, gazdasági döntéseiben pedig költségérzéketlen.
Mindezek következtében rejtély, valójában mennyibe kerül egy-egy produkció, s az adott ráfordítás indokolt-e. Egyetlen példa: ugyanazt a szolgáltatást a Panoráma műsora 118 ezer forintnak, míg a Gyártási Igazgatóság 3 millió forintnak “érzékelte”. Ebben a zűrzavarban nem lehetett nehéz megkötni az Űrgammák című, nagy botrányt kavaró műsor vállalkozói szerződését sem, amely a számvevők szerint a részvénytársaság érdekeit nélkülöző megállapodások iskolapéldája. A belső ellenőrzés ugyan észrevételezte a túlfizetéseket, utólagos elszámoltatás azonban nem történt, s e mulasztásért nem is vontak senkit felelősségre. Valószínűsíthető, hogy a köztévével kötött szerződéseken nemcsak a külső gyártók, hanem a forgalmazók is jobban keresnek az indokoltnál. Elég arra utalni, hogy a külföldi jogtulajdonostól vásárolt filmek percenként átlagosan 9,5 ezer forintba kerültek tavaly az MTV Rt.-nek, míg a belföldiektől vettek 11 ezerbe.
A januárban menesztett tévéelnök tisztában volt a helyzet súlyosságával – állapították meg a számvevők, hozzátéve: Peták István sokszor saját deklarációival ellentétesen cselekedett. Pályázatában például a vezetői munkakörök csökkentését ígérte, ugyanakkor létrehozott három főigazgatóságot és hét igazgatóságot, a felvázolt jó ezerfős létszámleépítést pedig csak ímmel-ámmal kezdte meg. Kérdés, a történtekben mekkora súllyal esik latba Peták személyisége, s mekkorával a körülmények. Annyi mindenesetre biztos, hogy az utóbbiak nem kényszerítik ki a gazdaságos működtetést.
Ha egy magántársaság hasonló helyzetbe jut, az igazgatótanács minden követ megmozgat, hogy szerződtessen egy válságmenedzsert. Aki aztán megteremti a pénzügyi rendet, megszünteti a kiskirályságokat, elbocsátja a felesleges embereket, és saját csapatot építve rendbe teszi a vállalatot. A Magyar Televízióban az igazgatótanácsra leginkább hasonlító kuratóriumi elnökségnek azonban nincs felhatalmazása arra, hogy a legalkalmasabbnak hitt menedzsert megdolgozza, s rávegye a tévéelnökségre. E grémium legfeljebb pályázatok sorozatát írhatja ki, ráadásul politikai okokból eleve megosztott, miután tagjait a pártok delegálják. Azoknak pedig a gazdálkodásnál fontosabb, hogy mennyit szerepelnek a közszolgálati televízióban, s mekkora befolyásuk van rá. Ez a mentalitás érvényesült a költséges és kevéssé hatékony – ámde politikai konszenzust eredményező – médiakuratóriumok felállításában is. Miután pedig az MTV kuratóriumának elnöksége június elején – az eredménytelen pályáztatások miatt – feloszlott, jelenleg nincs, aki új pályázatot írhatna ki. Az új elnök megjelenése pedig az egyetlen esélyt – de persze korántsem a bizonyosságot – jelenthetné a csőd elkerülésére.
A pártokat a jelek szerint ez nem igazán izgatja, nem sietnek előrukkolni a megoldással. A halogatás viszont oda vezethet, hogy a Magyar Televízió ismételten költségvetési támogatásra szorul. Egyes kormányhoz közeli források máris lehetséges forgatókönyvnek tartják a köztévé szanálását.
Egy ilyen megtámogatásnak azonban a kormánypártok számára is egyre kevesebb lehet a hozadéka. A közszolgálati televízió tavaly októberben elveszítette monopolhelyzetét. Ma már a TV2-n látható Tények a legnézettebb hírműsor – az MTV Híradója csak ezután következik, ráadásul növeli népszerűségét az RTL Klub Híradója is. Ilyen körülmények között aligha érdemes tehát – s pláne nem milliárdok elpazarlásával – kormánypártivá varázsolni a közszolgálati televíziót. Immár van mire átkapcsolni.
