Az amerikai bankok „zöldülésének” a szennyezett területek helyreállítását célzó, közel két évtizede hatályba lépett törvény, és vele az úgynevezett Superfund létrejötte adott lökést.
A törvény szerint bárki kötelezhető volt ugyanis a rekultivációra, illetve annak teljes költsége megtérítésére, aki kapcsolatban „állt” az illető területtel – még ha a szennyezést nem is ő követte el. Ez pedig – amennyiben az illető ingatlan kezelését nem zárták ki előre – a bankokat is érinthette. A törvény szigorán azóta enyhítettek, hatására azonban – az American Banking Association felmérése szerint – a hitelintézetek 90 százaléka módosított
a hitelkockázatok elbírálásán, különös tekintettel a környezeti kötelezettségekre. Jó néhány intézmény vált meg ingatlanoktól,
a bankok kétharmada bizonyos típusú hitelkérelmeket azontúl visszautasított, míg a hitelintézetek közel fele egyes vállalatokkal szemben felmondta addigi hitelszerződését. Az ENSZ által a világ 90 nagy bankja körében végzett felmérésből pedig kiderült: a hitelügyletek 80 százalékában merül fel környezeti kockázat. A válaszadó hitelintézetek 70 százaléka gondolja úgy, hogy eredményeire hatással vannak a környezeti problémák. Jellemző, hogy a bankoknál a környezetről Észak-Amerikában első helyen a kockázatkezelés, Európában viszont az új befektetési lehetőségek jutnak eszükbe.
