Gazdaság

Ők lehetnek a világgazdaság nyertesei 2050-re

foldgomb(210x140).jpg (földgömb, )
foldgomb(210x140).jpg (földgömb, )

A következő 35 évben is folytatódik a világgazdasági erőviszonyok eltolódása a fejlett észak-amerikai, nyugat-európai és japán gazdaságok felől a feltörekvő országok felé. Annak ellenére is, hogy Kína növekedése 2020 után várhatóan visszaesik. Európának össze kell szednie magát. 

Folytatódik a gazdasági erőviszonyok eltolódása a feltörekvő gazdaságok felé, derül ki a PwC legújabb kutatásából, mely arra vállalkozott, hogy megbecsülje, milyen irányt vesz majd a világ 32 legnagyobb gazdaságának fejlődése. Ők adják a globális GDP 84 százalékát, tehát meghatározó a szerepük.

2050-re háromszorosára nő

A tanulmány szerint a világgazdaság várható évi átlagos növekedése mintegy 3%-os lesz 2014 és 2050 között – ezáltal 2037-ben kétszeresére, 2050-re háromszorosára nő. 2020 után azonban lassulás várható, ahogy Kína és néhány más nagyobb feltörekvő gazdaság növekedési üteme egy fenntarthatóbb hosszú távú érték felé közelít, a munkaképes lakosság növekedése pedig számos nagy gazdaságban csökken.

Kínán is Indián a világ szeme

John Hawksworth, a PwC vezető közgazdásza, a kiadvány egyik szerkesztője hozzátette: „Különböző módszerek léteznek a gazdaságok méretének összehasonlítására, de bármelyiket is alkalmazzuk, úgy tűnik, Kína lesz 2030-ra a legnagyobb. Úgy véljük azonban, hogy 2020-ra a kínai gazdaság növekedési üteme jelentősen lelassul. Ennek okai az elöregedő népesség, a beruházások csökkenő megtérülési aránya, valamint az az igény, hogy a termelékenység növelése érdekében a kínai gazdaság a másolás helyett egyre inkább az innováció felé mozduljon el. Az olyan, korábban magas növekedési ütemet produkáló gazdaságok, mint a japán és a dél-koreai, végül visszaestek a globális átlag szintjére; előrejelzésünk szerint a kínai gazdaság is ezt a pályát fogja követni.”

„India képes lehet hosszabb távon fenntartani gyors növekedési ütemét, és vásárlóerő-paritáson (PPP) 2020-ra, a piaci valutaárfolyamok alapján pedig 2035-re 10 trillió dolláros gazdasággá válni. Ez azonban függ attól, hogy India képes-e folyamatos fejlődést elérni az infrastrukturális beruházások, az intézményi reformok, valamint a teljes népesség oktatási szintjének emelése terén.”

Európának össze kell szednie magát

A PwC azt is vizsgálta, hogyan érintik előrejelzései az átlagos egy főre eső jövedelem (PPP) alapján számított globális GDP-részesedési rangsort (feltételezve, hogy a modellben nem szereplő kisebb országok gazdasága csoportszinten átlagosan a tanulmány által vizsgált 32 ország növekedési ütemével megegyező ütemben nő). Az alábbi 1. ábrának megfelelően: 

  • Kína részesedése a világ GDP-jéből a 2020-as évektől kezdődően 20%-on stabilizálódik, ahogy növekedése a globális átlag szintjére esik vissza.
  • Az USA részesedése 2050-re a jelenlegi 17%-ról hozzávetőleg 14%-ra csökken, míg Indiáé a jelenlegi 7%-ról potenciálisan megduplázódik, így az évtized közepére PPP-alapon eléri az Egyesült Államokét.
  • Az EU részesedése a globális GDP-ből 2050-re a jelenlegi 17,5%-ról 12%-ra csökkenhet, feltéve, hogy az EU össz-GDP-je a tanulmány által vizsgált hét legnagyobb EU-gazdaság összesített növekedési ütemének megfelelően nő.

 

 „Európának össze kell szednie magát, ha nem akar lemaradni a globális gazdasági erőviszonyok történelmi léptékű átrendeződésében, mely az ipari forradalom előtt jellemző ázsiai vezetésű világgazdasági szerkezethez tér vissza. Az Egyesült Államok számára nem ennyire kritikus a helyzet, feltéve, hogy képes megőrizni globális technológiai vezető szerepét” – mondja John Hawksworth.

Aknamezőn

A tanulmány készítői szerint a közelmúlt tapasztalatai rávilágítottak, hogy a feltörekvő országok számára sem garantált a gyors növekedés, ahogy például Oroszország és Brazília jelenlegi helyzete mutatja. Tartós és hatékony infrastruktúra-beruházásokra, valamint a politikai, gazdasági, jogi és szociális intézmények fejlesztésére van szükség. Emellett biztosítani kell a technológia, az ötletek és a tehetségek szabad áramlását, melyek a felzárkózó növekedés fő mozgatói. A természeti erőforrásoktól való túlzott függés – mint Oroszország, Nigéria vagy Szaúd-Arábia esetében – a hosszú távú növekedés gátjává válhat, hacsak ezek az országok idővel nem képesek diverzifikálni gazdaságukat.

A terjeszkedni szándékozó vállalkozásoknak pedig azt üzenik: noha az elemzés megerősíti, hogy a feltörekvő piacokban hatalmas lehetőségek rejlenek, nem árt az óvatosság, a vezetőket és befektetők ugyanis igazi aknamezőre tévedhetnek.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik