Gazdaság

Már nincs mit a zaciba adnunk

Nőtt a szegénység Magyarországon, ezért kevesebben jönnek a zálogházakba, az emberek mára felélték ékszerkészleteiket – mondta a zacisok nagy öregje, Klapka György a Hír24-nek. Nála már a fele forgalom sincs meg, míg korábban, a válság alatt, amikor napi 50 ember is megfordult az üzletében.

Gyors pénz, jó drágán

A zálogkölcsön lényege, hogy szinte azonnal, rugalmas kölcsönt kínál, viszont meglehetősen drágán. A teljes hiteldíj mutató 40-45 százalék körül alakul. A zálogba adott tárgyak 95-97 százaléka arany, nemesfém. A fennmaradó hányad a szőnyeg, festmény, műtárgy, műszaki cikk. Az arany ékszerért a piaci ár akár 70 százalékát is megkaphatja az ügyfél, míg egy jó állapotú műszaki cikkért az eladási ár legfeljebb 10-15 százalékát fizetik. A hitelösszeget 10 és 90 nap közötti futamidőre szoktak kihelyezni.

A zaciknak a gazdasági válság idején ment a legjobban, amikor hirtelen sokaknak, nagyot romlott az anyagi helyzete. A munkanélkülivé válás, a devizahitelesek ellehetetlenülése, az óvatosabbá váló banki hitelezés, illetve az arany árának jelentős emelkedése oda vezettek, hogy a válság áldozatai szinte mindent beadtak a zaciba, ami beadható. Klapkához vittek már gyermekbiciklit, lámpákat, függönyöket is, de a forgalma döntő részét hagyományosan az arany és a műtárgy adja – a válság idején és most is.

Most éppen felfelé megy az árfolyam

Harmadik hónapja brutálisan emelkedik az arany ára, de szerintem már közel a csúcsa – mondta egy férfi, aki egy Üllői úti zálogház előtt szólítottunk meg. A kisvállalkozó férfi egy ideje arannyal is üzletel. Itthon nagy tételben felvásárolja a tört aranyat forintért, és eladja Németországba euróért, elektronikai iparban tevékenykedő vállalkozásoknak. Ez teljesen legális, bár a nagy hazai zálogházaknak nem tetszik, mert az ő piacukat rontja, csökkenti a kínálatot. „A felvásárlási tevékenység, kiemelten, ha exporttal párosul, önmagában erodálja a zálogpiacot, szűkíti a piacon tevékenykedő társaságok lehetőségeit” – mondta Szabó Szabina, a BÁV Zrt. zálogigazgatója.

Jelenleg a külföldre eladott törtaranyon is nagyot lehet kaszálni, nemcsak a befektetési célú vásárláson. Tavaly november óta 17 százalékkal emelkedett az arany világpiaci ára. November elsején az arany kilója 36 744 dollár volt, ami januárra felment 41 830 dollárra. A forintban számolt arany még ennél is szebben hozott a forintgyengülés és a dollár erősödése miatt, akár több mint 20 százalékot három hónap alatt.

Az arany árfolyamváltozása dollárban 2014 november 1-től 2015 január 30-ig. Forrás: bullionvault.com
Nagyobb méretért kattintson a grafikonra!

Az arany árfolyamát sok dolog befolyásolja. „Főszabályként az arany akkor teljesít jól, ha baj van és menedéket keresnek a befektetők” – mondta Tatár Attila közgazdász, nemesfémpiaci szakértő a Hir24-nek. Általánosságban emelkedést hozhatnak a háborús, gazdasági és egyéb konfliktusok, a svájci frank erősödése, a forint gyengülése, az esetleges természeti katasztrófák, az erősödő deflációs gazdasági környezet. A gyengülés mellett szól a dollár erősödése, az amerikai kamatemelés elkezdése, az EKB kötvényvásárlási programja, és az infláció esetleges megindulása. Tatár a fentiek alapján 2015-re inkább csökkenést jósol a befektetési arany árában, mint további emelkedést.

100 milliárdos piac

A hazai zálogpiac méretéről megbízható és teljes körű adatok nem állnak rendelkezésre. Becsléseket is csak a 2014-es beszámolók nyilvánosságra hozatalát követően lehet végezni, de a kis szereplőknél jellemző, túlnyomórészt közvetítői rendszer megnehezíti a forgalmi adatok pontos számszerűsítését. 2013-as adatok szerint a piac forgalma nagyjából 100 milliárdra tehető.

Ma nagyjából 200 vállalkozás közel 580 fiókja verseng az ügyfelekért. A piacvezető a privatizált BÁV Zrt. amely nemcsak zálogkölcsönnel, hanem ingatlanhasznosítással is foglalkozik, például Romániában. Övék a hazai zálogfiókok 20 százaléka. A BÁV-nál 2012 után csökkenés volt a forgalomban, a 10 milliárdos forgalmuk 2013-ban 6 milliárdra apadt, az Opten céginformációs rendszere szerint.

Több a vállalkozó

Amíg a válság alatt minden réteg képviseltette magát az üzletekben, néhány éve a szegények eltűntek, mert már nincs mit beadniuk a zaciba – erősítette meg Klapka fenti véleményét egy másik zacis is. Szerinte ez azért van, mert a szegények ékszerek híján nem a zálogházba, hanem a pénzügyi gyorskölcsönző cégekhez mennek kölcsönért (pontosabb ők jönnek hozzájuk, házhoz).

Egy másik, záloghálózattal rendelkező tulajdonos azt mondta a Hir24-nek, hogy bár most is akadnak szegényedő nyugdíjasok, akik utolsó családi ékszereiket adják zaciba, hogy kifizethessék a gázszámlát, ma már egyre több a pénzesebb kis- és közepes vállalkozó, akik átmeneti pénzzavarukat oldják fel a kézizálogba adással. Például ki kell fizetni a dolgozóik munkabérét, de zárolta a NAV a számláikat vagy nekik is később fizet az alvállalkozó. Többségük ugyanakkor általában néhány hét, hónap után ki is tudja váltani a zálogot, azaz visszafizetik a kölcsönt.

Másik nagy csoport a szerencsejáték-függők, akik a kaszinók, pókerklubok melletti zacikat szeretik leginkább, illetve kisebb részben egyetemisták, aki főként karácsonykor rohanják meg a zacikat, hogy ajándékokat vásároljanak szeretteiknek, majd a januári ösztöndíjukból kiváltják tárgyaikat.

Már a jegybankok is veszik

A nagy tisztaságú arany hagyományosan jó befektetés, mert értékálló, csak tudni kell sokáig tartani, és ha lemegy az ára, kicsiket hozzávásárolni. Erre az országok jegybankjai is rájöttek. 2010-től nettó aranyvásárlókká váltak, miután csaknem két évtizeden át nettó eladók voltak. Ma már éppen a jegybankok aranyvásárlásai (vagy éppen eladásai) befolyásolják jelentősen a nemesfém világpiaci árát. Legutóbb Oroszország, Hollandia és Kazahsztán bővítette nagyobb mértékben aranytartalékait a Nemzetközi Valutaalap keddi kimutatása szerint. Az oroszok részéről most egyértelműen menekülési útvonal az arany, mert az olcsó olajár, a gazdasági szankciók brutálisan apasztják a költségvetést. Csak decemberben 21 tonnával növelték aranytartalékaikat, ami 1208,23 tonnára emelkedett, ez az ötödik legnagyobb a világon.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik