Minek tulajdonítja, hogy az Ernst & Young “Az év vállalkozója” világdíj tízéves történetében eddig egyszer sem sikerült kelet-európai vállalkozónak nyernie?
Az eddigi győztesek mind különböző országokból valók. Csak idő kérdése, hogy minden régióból nyerjen valaki.
az év vállalkozója
Michael Spencer, a brit ICAP pénzügyi szolgáltató cég vezérigazgatója nyerte el idén az Ernst & Young rangos elismerését. A győztes szombat este a Monte Carlóban tizedik alkalommal megrendezett gálán vette át a díjat. Magyarországot Bodrogai Ferenc, a Forest Papír Kft. alapítója és ügyvezetője képviselte, aki a verseny magyar győztese volt. >>>
De vajon Kelet-Európában nehezebb nagy és sikeres céget felépíteni?
Nem hiszem. Minden eddigi győztes nemzetközi tevékenységet folytatott. Ha jó otthon a gazdasági környezet, el lehet indulni, a kérdés az, hogyan válik globálissá a cég.
Az Ernst & Young nemrég publikált versenyképességi jelentésében azonban nem szerepeltek jól ezek az országok, igaz, nagy különbségek vannak köztük.
A vonzerejük csak rövid távon csökkent, az pedig érthető, hogy a cégek a válságban kiépültebb gazdaságok felé fordultak. Ám amikor azt kérdeztük, hogy az elkövetkező három évben mely régiókat tartják a legvonzóbbnak a gyártó, szolgáltató és kutatás-fejlesztési projektjeik számára, akkor Kína és India után a harmadik helyen említették Közép-Kelet-Európát.
Mit kell tenni a régióban, hogy e várakozások beteljesüljenek?
Gazdasági stabilitásra, ehhez pedig a költségvetési kiadások és bevételek egyensúlyára van szükség. Jó adózási és szabályozási környezetet kell teremteni. És ezt már nem elég egyetlen országban megtenni, hiszen a gazdaságok sok szálon kötődnek egymáshoz, fontos a kapcsolat a környező országokkal. Már nincs minden 100 százalékban az adott ország kormányának kontrollja alatt.
Nyilván Ön is figyeli a magyarországi történéseket. Mi a véleménye Kósa Lajos és Szijjártó Péter nyilatkozatairól, kieshetnek még csontvázak a szekrényből?
Úgy látom, hogy Magyarországon gyorsan meg kell teremteni a kiadások és a bevételek egyensúlyát. Stabilitásra van szükség.
De vajon lehetséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmét elkerülték ilyen fontos tényezők, hiszen az általuk folyósított hitel miatt ellenőrzik a számainkat.
Az IMF-nek van tapasztalata, ezért pozitív dolog, ha a kormányok együttműködnek vele. A konkrét helyzetet azonban nem ismerem annyira, hogy kommentálni tudnám.
Hogy látja, a görög helyzet milyen hatással lesz az euróra?
Görögország viszonylag kicsi az eurózónán belül, és a tagállamok felismerték, hogy együtt kell működniük a közös valuta érdekében. A görög példa megmutatta, milyen idegesé válnak a globális üzleti közösségek, ha nincs összehangolt fellépés, és ezt az európai országok felismerték.
Tehát fényes jövő áll az euró előtt?
Nem tudom, mennyire fényes a jövője, de még a legszkeptikusabbak sem vonják kétségbe, hogy az euró túléli a görög válságot, ha mind országszinten, mind közösen megteszik a szükséges intézkedéseket.