A magyar lakosság túlnyomó többsége pesszimista, úgy látják: Magyarországon elhúzódik a recesszió, a folyamat még csak a közepénél tart – erre lehet következtetni az OTP és a GfK Hungária – fókuszcsoportos, és telefonos megkérdezésen alapuló – kutatásának eredményéből. A tavalyi évhez képest viszont bizakodóbbak, 2009-ben a nagy részük a válság első periódusát élte meg.
A háztartások döntő többsége megérezte a pénzügyi válságot, kivéve azt a csoportot, akiknek átlagosan legalább 300 ezer forint a bruttó fizetésük, és 2 millió forint feletti a megtakarításuk. Ők életszínvonalukban, mindennapjaikban nem érzékelték a krízist, azonban a környezetükben tapasztalt eladósodások, tőzsdei veszteségek óvatosakká tették őket.
A kutatás szerint kicsit megnyugodtak a kedélyek, megszűnt a befektetők korábbi kapkodása, útkeresése. Korábban inkább a kivárás volt jellemző a rájuk, hiszen nem tudták mit tegyenek. Elsősorban a biztonságot keresték, a pénzügyi döntéseket a kockázatkerülés jellemezte. Egyre népszerűbbek lettek az olyan rövid időtávú, bármikor hozzáférhető termékek, mint a lekötött betét.
Kevesen vállalják a kockázatot
Azok, akik egy egyszerű lekötött betéttel rendelkeznek, átlagosan havi negyedórát, 30 percet töltenek a pénzügyeikkel, ez a tevékenység az esetek nagy többségében csak a befizetéseket, némi ügyintézést jelent. Számukra a megtakarítás tudata a fontos, hiszen ettől biztonságban érzik magukat, igen ritkán váltanak bankot. A spórolás általában azt jelenti ezeknél az embereknél, hogy a megtakarítás érdekében lemondanak utazásokról, szórakozásról is.
Az úgynevezett aktív befektetők viszont inkább több lábon állnak, a profit érdekli őket, a kockázatot azonban megpróbálják minimalizálni. Nem ülnek a babérjaikon, „futnak” a nyereség után, aktívan keresik a legjobb pénzügyi lehetőségeket. Egy jobb betéti kamatért például szívesen bankot váltanak. Ők sokkal gyakrabban ránéznek a pénzügyeikre, mint az egyszerű betétesek, hetente többször ellenőrzik a hozamokat, illetve napi rendszerességgel elolvassák a gazdasági híreket.
A „prémium” befektetőknél – akik jelentős, jóval az átlag feletti megtakarítással rendelkeznek – a felmérés szerint nincs olyan nap, hogy ne érdeklődnének a pénzügyeik iránt. Számukra a betétek, a kötvények, a kamatozó kincstárjegyek, a klasszikus befektetési alapok vonzóak, és rendszerint több termékbe fektetnek be.
Elsősorban a biztonságra törekszenek, ám vannak közöttük olyanok is, akik a legkockázatosabb üzletekbe is belebonyolódnak, ha úgy érzik, hasznuk származhat belőle. Többnyire csupán a megtakarításaik harmadával hazardíroznak, és főleg a hosszabb távú termékeket (mint például a nyugdíjpénztári befizetéseiket) helyezik át egy nem igazán biztonságos portfólióba. Ezeknek az embereknek rendszerint pénzügyi tanácsadó segít a döntésben, akivel szinte naponta konzultálnak.
