A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja által ügyfeleknek összeállított, pénteken kiadott heti feltörekvő térségi elemzés szerint az elmúlt hónapok fejleményei azt sugallják, hogy Magyarországon és Romániában a lakosság kevésbé hajlandó a szükséges költségvetési kiigazítással járó nehézségek elviselésére, mint például Lettországban, ahol a költségvetési takarékossági intézkedéseket bevezető kormányt nemrég „kényelmes” többséggel újjáválasztották.
Az elemzés szerint Magyarország és Románia esetében emellett az is „visszaüt”, hogy az IMF-programok nagyon koncentráltak voltak a korai szakaszban, vagyis a Nemzetközi Valutaalap a készenléti megállapodások alapján rendelkezésre bocsátott pénzügyi források zömét már folyósította, lehetővé téve viszonylag bőséges tartalékok felhalmozását. Ez azonban csökkentette azokat a heveny likviditási nyomásokat, amelyek a program kezdeti időszakában költségvetési fegyelmet kényszerítettek a két kormányra.
A Barclays Capital szerint az IMF-küldöttség a héten úgy távozott Budapestről, hogy „udvarias, de nyílt kritikát megfogalmazó nyilatkozatot” tett a jövő évi költségvetési célok elérésére tervezett kormányzati intézkedésekről.
A ház szerint a hitelminősítők – az elfogadás, de akár már a benyújtás után – „negatívan reagálhatnak” a jövő évi magyar költségvetés „strukturális gyengeségeire”, amelyek középtávon „fenntarthatósági aggályokat vetnek fel”.
Egy másik nagy londoni befektetési bankcsoport, a Royal Bank of Scotland (RBS) felzárkózó piaci szakértőinek új elemzése szerint „nem meglepő, hogy az IMF nincs elragadtatva” a magyar kormány költségvetési terveitől. Az RBS elemzőinek értelmezése szerint a valutaalap a kirótt különadókat diszkriminatívnak és a nemzetközi befektetői közösségre nézve negatívnak tartja. Az IMF-nek az elemzés szerint emellett „számos aggálya van” a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztésével kapcsolatban is.
Az RBS londoni szakértői a továbbiakban is „a bírálatok folyamával” számolnak, mivel a Moody’s Investors Service és a többi nemzetközi hitelminősítő „ítélete még hátravan”. A Royal Bank of Scotland már novemberre valószínűsíti a magyar adósosztályzatok visszaminősítését.
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő – Standard & Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván. Az S&P „BBB mínusz” osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, „BBB”, a Moody’s még eggyel jobb, „Baa1″ (a másik két cég metodikájában „BBB plusz”-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot.
A Standard & Poor’s részéről a „bóvli” – vagyis a befektetésre ajánlott szint alatti, spekulatív – sávba történő visszaminősítés kockázata áll fenn. Az S&P „BBB mínusz” szintű, negatív kilátású magyar osztályzata ugyanis a befektetési kategória legalsó fokozata. Ha a Standard & Poor’s ezt a magyar besorolást rontja, azzal Magyarország ennél a cégnél elvesztené befektetésre ajánlott osztályzatát.
Jelenleg három EU-tagállamnak – Lettországnak, Romániának és Görögországnak – vannak nem befektetői ajánlású adóskockázati besorolásai. A Standard & Poor’s július végén jelentette be Londonban, hogy az addigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy „a kormány egyes intézkedései kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira”.
Akkori elemzésében az S&P e lépések között első helyre sorolta a pénzintézetekre kirótt adót, amelynek mértéke a hitelminősítő szerint középtávon ronthatja a bankrendszer tőkefelhajtó, és ezáltal hitelezési képességét is.
Ugyanaznap, amikor a Standard & Poor’s negatívra rontotta a magyar osztályzat kilátását, a Moody’s Investors Service is közölte, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország adósbesorolását. A Moody’s arra a véleményére hivatkozott, hogy az IMF és az EU küldöttségeivel folytatott tárgyalások megállapodás nélküli félbeszakadása miatt megnövekedtek a magyar költségvetési és gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok.
A Moody’s addig is negatív kilátást tartott érvényben a magyar államadósi besorolásra, a július végén bejelentett felülvizsgálat azonban a negatív kilátásánál erőteljesebb jelzés arra, hogy a cég belátható időn belül ronthatja a magyar adósosztályzatot.
A londoni elemzői közösség ennek alapján mindenekelőtt a Moody’s magyar adósosztályzatának visszaminősítését valószínűsíti.
