| Mi az a szoftvernyilvántartó? A szoftverek nyilvántartását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 69. §. valamennyi vállalkozás számára kötelezővé teszi. A szoftvernyilvántartó nemcsak a vállalatokat segíti abban, hogy saját szoftverlegalitási helyzetükkel tisztába kerüljenek, de az adóhatóságok és a rendőrség munkáját is megkönnyítheti egy esetleges ellenőrzés során. Két típusa létezik: a számítógép alapú és a licenc alapú szoftvernyilvántartó. Az előzőn minden egyes számítógéphez a szoftver gyártóját, sorozatszámát, verziószámát, nyelvét, a módosításokat kell elkönyvelnie a vállalkozónak, az utóbbin pedig a már felsorolt információk mellett jelezni kell, hogy az adott licencet hány felhasználó használja, valamint hogy teljes licencről vagy frissítésről van-e szó. Mindkét típus megtalálható a BSA (http://www.bsa.hu) honlapján. |
Egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte – egyelőre nem jogerősen – a Budapesti II. és III. kerületi bíróság Vámosi Zsoltot, a Philoslabs játékszoftver-fejlesztő cég egykori ügyvezetőjét illegális szoftverfelhasználás miatt. A vád szerint Vámosi üzletszerűen, folytatólagosan szerzői jogokat sértett: a BSA forróvonalára érkezett bejelentés után a rendőrség 2000 nyarán a Philos Labs 21 számítógépén talált nem jogtiszta – Autodesk, Microsoft, Adobe, Corel, Symantec – szoftvereket. A bíró annak ellenére szokatlanul szigorú ítéletet hozott, hogy a ítélethirdetés előtt a vádlott megegyezett a megkárosított cégekkel, és számukra négymillió forintot kifizetett. Mivel nem polgárjogi, hanem büntetőjogi eljárásról van szó, a bíróság ezt csupán enyhítő körülményként vette figyelembe. A fiatalember különösen azt fájlalja az ügyben, hogy bűnözőként ítélték el, miközben nem kalózkodott, nem kereskedett másolt programokkal, a vétke „csupán” annyi, hogy elmulasztotta kollégái, fejlesztői számítógépének folyamatos ellenőrzését.
Az ügyben a világhálón, a http://www.vamosi.com oldalon online petíciót is közzé tett, amelynek célja, hogy a törvényalkotók ismerjék fel, hogy nem szolgálja a vállalkozók és állampolgárok érdekeit, hogy a jogosulatlan szoftverhasználat közvádas cselekményként a büntető törvénykönyv (Btk.) hatálya alá tartozik. Úgy véli, indokoltabb lenne, ha magánvádas cselekménynek nyilvánítanák, és átkerülne a polgári törvénykönyvbe, hogy a sértettek polgári eljárás folyamán szerezzenek érvényt az okozott károk megtérítésének. Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek ellentmondana, ha a jogosulatlan szoftverhasználat kikerülne a büntető törvénykönyv hatálya alól. A cselekmény jelenleg a vagyon elleni bűncselekmények közé sorolódik. Jelenleg a törvény arra sem ad lehetőséget, hogy bizonyos értékhatár alatt szabálysértésnek minősüljenek az ilyen ügyek. A Vámosi-ügy másodfokon folytatódik.
| Ahol jó szoftverkereskedőnek lenni Világviszonylatban az illegális szoftverhasználat az USA-ban a legkisebb (23 százalék). Jó mutatókkal büszkélkedhetnek a dánok (24 százalék), a finnek (25 százalék) és a britek (26 százalék) is. Ahol reménytelen szoftverkereskedőnek lenni Nemzetközi szinten Vietnámban (95 százalék) és Kínában (92 százalék) a legmagasabb a jogosulatlan szoftverhasználat. Ugyancsak nehéz lehet a szoftverkereskedők élete a 89 százalékos illegális szoftverhasználati aránnyal jellemezhető Indonéziában, Oroszországban és Ukrajnában. |
Jogellenes szoftverhasználat
Magyarországon 2002-ben az üzleti szektor által használt szoftverek 45 százaléka illegális volt. Bár a statisztikák évről évre csökkenést mutatnak – 1994-ben ez az arány még 76 százalék volt, 2001-ben 48 százalék –, a jogtiszta szoftvert használó Magyarországért a szoftvergyártók és -forgalmazók által létrehozott szövetség, a BSA (Business Softvare Alliance) számításai szerint a szoftvergyártók jogellenes felhasználás miatt keletkezett üzleti kára még mindig évi 41 milliárd forintra rúg.
Hogy a BSA egyre határozottabb fellépéssel igyekszik gátat szabni az illegális szoftverhasználatnak, jól jelzi, hogy 2002 tavaszán hirdetett Tűzszünet kampányukat vizuálisan egy bilincs motívummal társították, utalva arra, hogy a jogellenes szoftverhasználat Magyarországon is a büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik. Azaz, ha egy cég ellen valaki feljelentés tesz a rendőrségen jogosulatlan szoftverhasználat miatt, a gyanúsítottnak nincs lehetősége arra, hogy a sértett szoftvergyártóval való pénzügyi megegyezés után megszabaduljon a büntetőeljárástól, illetve a letöltendő börtönbüntetéstől.
A Tűzszünet kampány tanulságai
A tavaly márciusban Győr-Moson-Sopron megyében kezdődött kampány során a BSA az ország minden megyéjét meglátogatta, összesen 30 ezer vállalkozásnak küldött ki levelet. A szervezet türelmes volt: a cégeknek a vizsgált régiókban 30 nap állt rendelkezésükre, hogy szoftver-nyilvántartásukat rendezzék, és ha ezt kevésnek ítélték, újabb harminc nap haladékot kérhettek. A BSA azonban ellenőrzéseket nem tart, a jogosulatlan szoftverhasználat miatt látószögébe került – pl. a forródrótra érkezett bejelentések révén – vállalkozások ellen büntető feljelentést tehet a rendőrségen, amely házkutatással ellenőrizheti az állítások valódiságát. A kampány érdekes mellékterméke volt, hogy már nem csak a BSA, hanem tőle független magánszemélyek is egyre gyakrabban tesznek feljelentést a rendőrségen illegális szoftverfelhasználás gyanúja miatt.
A leggyakoribb problémának a licenctúlhasználás bizonyult, azaz a cégeknek 10–90 százalékkal kevesebb licencük volt, mint amennyi a gépeken futott. Ez a büntető törvénykönyv szerint vagyoni hátrányt okozó illegális cselekménynek minősül, többnyire gondatlan és nem szándékos elkövetésként ítélik meg. Megyénként egy-két tucat feljelentés született, ügyészi vádemelés szakaszba eljutott ügyek egyelőre csak az első állomáson, Győr-Sopron-Moson megyében vannak.
A kampány során több ezer kérdés futott be mail-en, valamint a BSA zöld számán. Mivel a szoftvergazdálkodás legalább három terület, az informatika, a jog és a pénzügy metszésében helyezkedik el, a kérdések is szerteágazóak. „Jó néhány kérdés érkezett a felelősségi jogkörök eloszlásával kapcsolatban” – mondta el lapunknak Ormós Zoltán, a BSA jogásza.
A felső vezetők – kft. esetében vezető tisztségviselő, részvénytársaság esetében az igazgatótanács tagjai – nagyon gyakran nincsenek annak tudatában, hogy felelősségük kiterjed a szoftvergazdálkodásra is, hacsak körültekintően nem delegálták a jogköröket alsóbb, az informatikai igazgató szintjére. Számos vállalkozó érdeklődött aziránt, hogyan szabadulhatna a felelősségtől, hogyan háríthatná azt át elsősorban alatta, néha felette álló munkatársakra – ám a felelősség delegálásával kapcsolatos ötletadást a BSA jogászai nem szívesen vállalnak.
Pénzügyi szempontból a leggyakoribb problémának a szoftverállomány lekönyvelése mutatkozott: a cégek a szoftvereket immateriális jószágként lennének kötelesek mérlegbe állítani, ám előfordul, hogy ezt elmulasztják.
Sok vezető, informatikus csak az ellenőrzés alkalmával szembesül azzal, hogy különböző platformokon hányféle szoftververzió fut. A változatosság nem csak hálózati szempontból jelenthet problémát, hanem anyagi téren is, hisz ezáltal elképzelhető, hogy a cégek nem tudnak élni a szoftvergyártók által ajánlott volumenkedvezményekkel.
| Árak és konstrukciók A Microsoft kétféle konstrukciója, azt feltételezve, hogy a felhasználó minden évben frissíti szoftverét: Hagyományos megoldás: Az ügyfél a szoftver örökös felhasználói jogáért a vételár 100 százalékát fizeti ki, a verziókövetés évente a vételár 29 százalékába kerül. A vevő így 3 év alatt, éves rendszerességű frissítést feltételezve, a potenciális frissítéseket beszámítva, a programok vételárának 100 plusz 87 százalékát fizeti ki. Előfizetés típusú licencelés: A felhasználó az előfizetési díjjal 3 év alatt – a konstrukcióval járó kedvezménnyel – a teljes licencdíj megközelítőleg 90 százalékát fizeti ki; a szoftverfrissítés ingyenes. A szerződés lejártakor az ügyfél a vételár további 45 százalékáért megszerezheti az utolsó verzió örökös felhasználói jogát, így végül 3 év alatt a programok vételárának 90 plusz 45 százalékát fizeti ki. |
Szoftvert legálisan és költséghatékonyan
A BSA Tűzszünet kampánya alatt a Microsofthoz is számos kérdés érkezett a szoftverfelhasználók, vagy a beruházást tervezők részéről – tudtuk meg Bábel Gabriellától, a Microsoft szoftvergazdálkodási tanácsadójától. Számos vállalkozásnál tapasztalták, hogy nem ismerik a meglévő konstrukcióik adta lehetőségeket, nincs kialakult szoftvergazdálkodásuk és nincs naprakész információjuk arról, hogy milyen típusú szoftverekből hány darab vagy milyen verzió fut a gépeken. Naprakész szoftvergazdálkodás hiányában sokkal időigényesebb a technológiai változások követése, a gyors beruházási kérdésekben való döntés, vagy akár a legalitási kérdés átlátása. Ezért a Microsoft szakemberei próbálták azt sugallni a vállalkozásoknak, hogy éljenek a plusz harminc nap adta türelmi idővel, szükséges szoftverberuházásukat gondolják át alaposan. Szakértőik, viszonteladóik segítettek az egyedi igények felmérésében, a megfelelő konstrukció kiválasztásában, illetve annak feltérképezésében, hogyan használhatja ki a vállalkozás a szoftvergyártó által kínált különböző kedvezményeket a legoptimálisabban.
A legtakarékosabban azok döntenek, akik a szoftvervásárlás helyett a „lízingelés” mellett döntenek. Az OSL (Open Subscription License) névre keresztelt konstrukció lényege, hogy a hagyományos dobozos, vagy a számítógéphez kötődő szoftvervásárlással szemben az ügyfél nem végleg, hanem csupán meghatározott időtartamra – OSL esetén 3 évre – jut a szoftver használati jogához. Ám míg az örökös licencek esetén ez a jog a szoftvernek csak a megvásárolt verziójára vonatkozik, és az újabb verziókért szoftverkövetési díj fizetendő, addig az előfizetés lehetővé teszi mind a korábbi, mind az újabb verziók használatát (beleértve a nyelvi változatokat is), további díj fizetése nélkül.
A szoftver-előfizetési konstrukciót az öt PC-nél többel rendelkező vállalkozások számára kínálják. Az igénybe vett szoftverek növekvő számával további mennyiségi kedvezmény jár, és ugyancsak kedvezményt von maga után, ha egy számítógépre több Microsoft szoftvert – operációs rendszert, alkalmazást, kliens hozzáféréseket – is igényel a felhasználó. (Ötnél kevesebb PC esetén a felhasználók számítógéppel együtt (OEM) juthatnak elsősorban szoftverhez, aminek megvan az a hátránya, hogy a gép értékcsökkenésével együtt a szoftverét is le kell írni, más PC-re a szoftver nem telepíthető át).
Mivel az OSL esetében előfizetéses licencről van szó, így határozott időtartamra szóló felhasználási jogot biztosít, éves díja pedig költségként elszámolható, valamennyi licencelési mód közül a legkedvezőbb ár ebben a konstrukcióban érhető el. Ezen túlmenően, 5 vagy annál több számítógép esetén e szoftver-előfizetési konstrukció keretében 3 éves szerződés biztosítja az azonnali legalitást a cég teljes PC-állományára. A Microsoft az évente egyszeri díjfizetések között, az újonnan beszerzett PC-ken ingyenesen biztosítja a szoftverhasználatot.
