Hajdanán a teljesen zöld dinnyék uralták a piacot, utóbb ezeket a csíkos héjúak váltották fel – a rendszerváltás nemcsak politikai téren, hanem a dinnyetermesztésben is komoly változást hozott. „Régebben azt mondták, ne csapjuk be az embereket azzal, hogy a gyümölcs héját is kifizettetjük velük, ezért nagyrészt a vékonyhéjú fajtát termesztették” – emlékszik vissza Péter László, a Frucht Melonen Kft. ügyvezetője. A sima zöld dinnyék azonban sokkal sérülékenyebbek voltak, és a kártevőkkel szemben is kevésbé voltak ellenállóak, ezért a termelők átálltak a gazdaságosabban termeszthető vastaghéjú csíkos fajtákra. A lelkes dinnyekopogtatók legnagyobb bánatára a gyümölcs minőségéről – a Péter család tapasztalatai szerint – biztosan csak lékeléssel bizonyosodhatunk meg. A lékelési lehetőség azonban, a teljesen zöld dinnyével együtt, mára már ritkaságszámba megy.
FAMÍLIA KFT. Péter László kisparaszti családban született a Záhony melletti Eperjeskén, ezért már kiskorától kezdve segédkeznie kellett a mezőgazdasági munkákban. Gimnáziumi éveit Kisvárdán töltötte, ahol a kollégiumban a fölötte lévő ágyon aludt – a magasságtól már akkor sem visszariadó – Farkas Bertalan. Időközben a gimnáziumban bevezették az 5 plusz 1 rendszert, ami öt nap tanulás után egynapi munkát jelentett. „A helyi tsz kertészetébe jártam szombatonként, így az érettségi mellé zöldségtermelő szakmunkás oklevelet is szereztem” – meséli Péter László, aki ezután Budapestre került, ahol a közgazdaság-tudományi egyetem kereskedelmi szakán kezdett tanulni, levelező tagozaton. Mivel nem volt kedve a zsúfolt Budapesten dolgozni, a katonaság után inkább hazatért akáclombos kisfalujába. A zöldség- és gyümölcsexporttal foglalkozó Hungarofruct ekkoriban épített hűtőházat a közeli Tuzséron, így ott jelentkezett. A kétkezi munkát jobban megfizették, mint az adminisztrátori pozíciót, emiatt az előbbit választotta. Háromnapnyi vagonrakodás után azonban – amikor útbaigazított két szovjet vendéget – egyik főnöke felfigyelt az orosztudására, és az áruforgalmi osztályon ajánlott neki tolmácskodási lehetőséget.
Péter László
57 éves, Eperjeskén született. A kisvárdai gimnáziumi évek után levelezőn elkezdte a Közgázt, de nem fejezte be, később a Kertészeti Egyetemen azonban szakmérnöki diplomát is szerzett.
A Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalatnál kezdett segédmunkásként dolgozni, amelynek Bács-Kiskun megyei leányvállalatától 21 év után már mint igazgatóhelyettes távozott. Egy német tulajdonú gyümölcs-exporttal foglalkozó cégnél tett kitérő után az Állategész-ségügyi és Élelmi-szerellenőrző Állomá-son ellenőrként tevékenykedett.
Munkahelye mellett őstermelőként is dolgozott. Ebből nőtte ki magát 2001-ben a családi tulajdonú, főként dinnyeex-porttal foglalkozó Frucht Melonen Kft.
Nős, két gyermeke van, akik szintén a családi vállalkozás-ban dolgoznak. Hob-bija a kertészkedés.
A rendszerváltás után hiába alakult át a vállalat kft.-vé, látszott, hogy az új körülmények között nem lesz életképes a teljes mértékben a szovjet piacra építő export. Péter László ezért egy német tulajdonú – szintén gyümölcsexporttal foglalkozó – céghez szegődött. Ám ez a társaság rövid idő után megszűnt, emiatt a frissen alakult Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson állt munkába mint ellenőr. Mindeközben őstermelőként is dolgozott, ami egyre több idejét kötötte le.
A dinnye termelésére voltak a leginkább ideálisak a családi körülmények, hiszen a nyári szezonban a pedagógusként dolgozó felesége és a gyerekeik is segédkezni tudtak. Miután 2001-ben megalapították a zöldség- és gyümölcsexporttal foglalkozó Frucht Melonen Kft.-t, szép fokozatosan mindegyik családtag főállásban is a családi vállalkozásnál kötött ki. Ekkortól kezdve felesége a papírmunkában segédkezett, mezőgazdasági végzettségű fia pedig egy osztrák agráripari céget hagyott ott a családi kft. kedvéért. Sokáig úgy tűnt, a Moszkvában diplomatának tanuló lányát más pálya felé sodorja az élet, azonban hazaérkezvén, a meghirdetett kevés külügyi pozícióhoz többször is túlképzettnek találták, ezért ő is a Frucht Melonenhez szegődött. A teljes família felsorakozása a céget is felpörgette, az utóbbi években rendre 30-40 százalékos növekedést értek el.
A Frucht Melonen közvetítőcégként működik, egyik fő erősségük, hogy a dinnyepiacon viszonylag rövid idő alatt jelentkező óriási keresletet gond nélkül képesek kielégíteni. Több száz termelővel állnak kapcsolatban, akikkel hosszú távú szerződéseket kötnek. Az ország nyolc pontján lévő telephelyeikről tavaly mintegy 800 kamionnyi dinnyét exportáltak.
A vevőiknek 4-5 százaléknyi árut mindig grátisz adnak, ezek szolgálnak cserealapként. A vásárlók ugyanis, ha minőségi probléma miatt visszaviszik a – Frucht Melonen logójának számító – nyuszis címkével ellátott dinnyét, akkor az áruházlánc ebből a keretből tudja kicserélni a nem jó ízűnek bizonyuló gyümölcsöt. Amennyiben az áru több mint 5 százalékával vannak gondok, a saját költségükön elszállíttatják a teljes mennyiséget az adott üzletből. „Csak így tudjuk garantálni a minőséget” – teszi hozzá Péter László.
Kezdetben nagykereskedőknek értékesítették a termékeiket, őket azonban kiszorították a nagy áruházláncok. Jelenleg a termékeik 80-90 százalékát Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és a Balti-államokban lévő nagy áruházláncoknak értékesítik. A fenti országokban már nem terem meg a dinnye, így nem kell a helyi gazdákkal megküzdeniük. Magyarországra az elmúlt években egy kiló dinnyét sem adtak el. A magyar kereskedelmi láncok ugyanis nem vállalják a minőség fenntartásáért a fenti tortúrát, s a nyomott árak miatt amúgy sem lenne különösebben jó üzlet nekik szállítani.
TALLINN EGY NAP. A múlt évben hűtőházat is épített a Frucht Melonen, ahol a dinnyeszezonban egyszerre 20-25 kamiont tudnak pakolni. A hűtőház a tavalyihoz hasonló szélsőséges nyári időjárás esetén is jól jöhet. A dinnye ugyanis nem tudja, hogy neki mikor kell megérni; amint a gyümölcs eléri a 90-95 százalékos érettséget, le kell szedni. Ettől a ponttól kezdve összesen négy nap van arra, hogy elszállítsák az áruházakba (akár Tallinnba), ott kipakolják, a vevők pedig megvásárolják. Az uniós csatlakozás után jelentősen egyszerűsödött a cég élete, hiszen korábban például egy litvániai fuvarnál nyolc különböző okmányt kellett kiállítaniuk, most ezt egyetlen szállítólevéllel megoldják. „Régen a határon való várakozás is kockázatot jelentett, megesett, hogy sokáig várakoztatták a kamiont, s megromlott a szállítmány” – mutatja be a régi tortúrát a Frucht Melonen ügyvezetője, majd hozzáteszi, hogy ma már váltott sofőrökkel egy nap alatt a Baltikumba ér a szállítmány.
A déli konkurensek különösebben nem veszélyeztetik a meglévő piacaikat. A görög és a spanyol dinnyét a hosszabb szállítási idő miatt már 80-85 százalékos érettségi foknál le kell szedni, ettől azonban alacsonyabb a cukortartalma, így nem lesz olyan jóízű, mint a magyar. Családi, specializálódott vállalkozásként pedig még – az egyszerre általában több termékkel foglalkozó – magyar konkurenseiknél is gyorsabban tudnak lépni. „Nem a nagy halak eszik meg a kis halakat, hanem a fürgék a lustákat” – vonja le a tanulságot Péter László.
A dinnye mellett fűszerpaprikával és fokhagymával is foglalkoznak, bár egyelőre ez a forgalmuknak mindössze 5 százalékát teszi ki. „Az egy-két teherautós kis beszállítókkal szemben a Frucht Melonen nagy tételben tud szállítani, és jó minőségben” – mondja Ágoston Béla, az Univer Product Kft. beszerzési igazgatója, akinek kifejezetten szimpatikus Péter Lászlóék különös termelési konstrukciója. A fűszerpaprikát ugyanis a dinnyesorok közé ültetik, ami jó mikroklímát teremt a paprikának. Másrészt miután megnő a paprika, a dinnyét is megvédi a széltől. „A termelő partnereink ezzel a módszerrel fedezni tudják a dinnye művelési költségeit” – teszi hozzá Péter László.
A Frucht Melonen vezetője szerint az is rendkívül fontos, hogy jól fel tudják mérni, hogy adott évben milyen terményekre lesz igény, és ezt a termelők felé is közvetítik. Litvániában például tavaly a sárgabelű görögdinnye volt a sláger. A magyar áruházláncokban való megjelenést egyelőre kockázatosnak tartja a Péter család, bár elképzelhető, hogy az idén tesznek néhány óvatos lépést az ingoványos hazai piac felé is.
A HVB Bank első alkalommal meghirdetett, 10 ezer eurós pénzjutalommal járó üzleti díját tavaly októberben a Frucht Melonennek ítélte. Az indoklás szerint a cég eredményes exporttevékenységével, kreatív üzleti megoldásaival példát mutat a többi hazai kis- és középvállalkozás számára.
