A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál. A pénzt a brókercég összeomlásának napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki – írja a Népszabadság, amely szerint a tárca eljárása nem volt feltétlenül törvénytelen, ám az időzítés bennfentes kereskedésre utalhat. A lap úgy tudja, hogy sok, a közigazgatás vezető szintjein lévő embernek volt számlája a brókercégnél, ezért nagy a pánik.
A lap emlékeztet arra, hogy egy nappal a Quaestor öncsődje után halt meg Szilágyi András, aki egy tavaly decemberi MTI-jelentés szerint a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. A Népszabadság a Bem téri folyosókon terjedő pletykákra hivatkozva nem zárja ki, hogy öngyilkos lett, bár elismeri, ez csak találgatás, hiszen Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt. (Mint korábban megírtuk, a Questor-károsultak korábban két öngyilkosságról tuddtak.)
A Népszabadság szerint Tarsoly Csaba „vállalkozásai évek óta rendszeres támogatást kaptak Szijjártó Pétertől”. A lap forrásai szerint egy éve – még államtitkárként – ő verte keresztül azt is, hogy a moszkvai magyar vízumközpont üzemeltetésével az ilyen ügyekben teljesen tapasztalatlan Quaestort bízzák meg. A szocialista Mesterházy Attila nyílt levélben kérte, hogy a külügy hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a Quaestornál lévő befektetések kivonását. A minisztérium válaszában azt közölte, hogy sem a tárcának, sem háttérintézményeinek nem volt semmilyen törvénytelen információja a Quaestor pénzügyi helyzetéről.
A lap egyébként – már véleményként – ír arról, hogy elérkezett a pillanat, amikor Szijjártó Péternek mennie kell, el kell búcsúznia miniszteri bársonyszékétől.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium “és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek” – tudatta lapunkkal a szaktárca. Közleményük szerint közismert, hogy a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és, amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. “Az MNKH ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.”
