Az ülésen felmerült, hogy mikor kell kamatot emelni, de az volt az álláspont, hogy árfolyamkilengésnél még akkor sem kell, ha az elmúlt napok forintgyengülése messze túl van azon, ami régiós hatás – mondta a jegybankelnök.
Az MNB úgy látja, hogy az árfolyamnak egyre kisebb hatása van az inflációra, egyre inkább az inflációs várakozások gyakorolnak hatást. A jegybanknak inflációs célja van, ha ezt veszélyeztetik nemzetközi vagy belföldi folyamatok, akkor változtat – hangsúlyozta az elnök. Ez nem, vagy nagyon nehezen köthető árfolyamszinthez, mondta Járai arra a kérdésre, hogy van-e olyan árfolyamszint, amely a bankot kamatlépésre indítja.
A legutóbbi árfolyamgyengülés március elején kétségtelenül régiós hatásra indult, de március 7.-8. körül már csak “lengyel, magyar hatássá vált”, majd egy héttel később már a zloty is elvált a forinttól, amely egyedül gyengült tovább. Az elnök 20 napos átlagos árfolyam-alakulást idézett, e szerint a most hétfőig vett 20 munkanapot véve a cseh és szlovák árfolyam lényegében nem változott, miközben a zloty 2,5 százalékkal, a forint pedig 4,4 százalékkal értékelődött le. Ez azt mutatja, hogy a befektetők különbséget tesznek a régió különböző valutái között.
A múlt hét csak múló rosszullétnek tekinthető, de a magyar gazdaság a világon a legsebezhetőbbek között van – mondta Járai. A sebezhetőség ellenszere elsősorban a költségvetés rendbetétele – hangsúlyozta.
Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya az EU-ban a legmagasabb, a GDP-arányos államadósság az egyik legmagasabb, és és az előzőleg a tíz új tag átlagát meghaladó növekedése ezek átlaga alá lassult – sorolta a jegybank elnöke. A jegybank szakértői szerint negyedéves költségvetési hiány és az éves hiány is jóval magasabb lesz a jósolt, illetve tervezett szintnél, mondta Járai. Az év eddig eltelt részében a költségvetési szervek kifizetései, köztük az áfakifizetések is magasabbak a tervezettnél, az áfabevétel pedig gyengébb.
Hozzátette, a negyedéves deficit a kifizetések időzítésétől függően alakulhat, az év végi (nyugdíjkorrekció előtti, EU szabvány szerinti) államháztartási hiány azonban nagy valószínűséggel az MNB februári inflációs jelentésében előrejelzett szinten, a GDP 8,5 százaléka körül lesz a 6,1 százalékos hivatalos előirányzat helyett.
Ugyanakkor az infláció a gyengébb forint miatt valamivel magasabb lehet az idén és jövőre is, de nem veszélyezteti a 3 százalékos árstabilitási cél elérését. Az MNB-ben úgy számolják, hogy az áfacsökkentés mintegy 50 százaléka ment csak át az árakba, ennél többet, 70 százalékot vártak. Az infláció így is kedvező, az inflációs célt nem fenyegeti.
