A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar és az autóipar bizonyos területei, például az autóipari beszállítás és az autókereskedelem. Kockázatos ágazatnak számít a szórakoztatóelektronika és a logisztika is. Viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van.
A válság az oka
A vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási nehézségekkel jár – idézi a közlemény Dercze Zoltánt, a Coface Hungary országigazgatóját. Komoly probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiac, ahol szintén lassul a gazdaság, így csökken a magyar termékek iránti kereslet. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitásuk csökkentése, ami a magyar beszállítókat is hasonló lépésre kényszerítette.
Továbbra is rendkívül kevés olyan csődeljárás indul, amely a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz a cégek megmentésére irányul. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne – ha élnének vele a magyar cégek -, de a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány ilyen eljárás indul évente. 2009 első három hónapjában összesen 11.
Az építőipar és a kereskedelem vezet
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárások 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között ingatlangazdálkodási, idegenforgalmi, valamint gépjárműipari vállalkozások vannak nagy számban.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy az első negyedévben a legtöbb eljárást – az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 40 százalékát – Budapesten és Pest megyében folytatják le.
A Coface a magyarországi fizetésképtelenségi tendencia mutatójába nemcsak a csődtörvény szerinti csőd- és felszámolási eljárásokat vonta be, hanem az olyan végelszámolásokat is, amelyek felszámolási eljárássá változnak, vagy amelyeknek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka.
