Gyanúsítottként hallgatta ki Csatáry Lászlót a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán délelőtt, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság – a szökés, elrejtőzés veszélye miatt – elrendelte a 97 éves férfi házi őrizetét. A megbízott fővárosi főügyész, Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává.
Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba – például Auschwitzba – szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak.
Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható. Ibolya hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Tervezett nyomozás zajlott az ügyben, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra.
Csatáry jól van
A megbízott fővárosi főügyész arról is beszélt, hogy a 97 éves férfi korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van. Nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor – ennek némiképp ellentmondva – azt állította, hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette.
Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a “hozzáállása bizonyos vallású emberek felé”.
Elégedettek
A náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ szerint több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában játszott szerepet. Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi igazgatója a Hír24-nek elmondta, üdvözli a döntést és elégedett azzal, ugyanakkor hozzátette, reméli, hogy az ügy most már prioritást fog élvezni a magyar hatóságok számára, főleg, hogy a vádlott idős kora miatt szorít az idő.
“Idős koruk és a tény, hogy ezidáig nem történt meg a felelősségrevonás, nem menti fel a háborús bűnösöket egyetlen bűnük alól sem” – tette hozzá Zuroff. Szerinte ez csupán a kezdet, de ahhoz, hogy idáig eljuthasson az ügy, kellett a Sun cikke és az a levél is, melyet ő írt a héten Áder János köztársasági elnöknek. Hozzátette, Képíró Sándor ügyében is négy évig kellett várni, amíg elkezdődhetett a tárgyalás.
Megírta a Sun…
Csatáryról vasárnap a Sun brit bulvárlap közölt terjedelmes cikket, amelyben – részletezve az ellene felmerülő vádakat – azt is írták, hogy megtalálták Budapesten az idős férfit, aki, amikor megpróbálták szóra bírni, elküldte őket. A férfi ellen Efraim Zuroff feljelentése alapján folytatnak eljárást – közölte a Budapesti Nyomozó Ügyészség hétfőn. Az ügyészség szerint a nyomozás során egy 68 évvel ezelőtti – ma már más ország joghatósága alá eső területen történt – eseményeket kell feltárni, ami számos nyomozási és jogi problémát vetett fel.
A nyomozás során bizonyítékként értékeltek hazai és külföldi levéltárakban fellelhető okiratokat, például az ellene 1945-46-ban és 1947-48-ban folyó magyar és csehszlovák büntetőeljárások iratait. Keresik a ma még élő sértetteket is, akik közvetlenül tudnának beszámolni az akkori eseményekről, őket jogsegély keretében igyekeznek utolérni. Az ügyészség szerint csak ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása után tisztázhatják a tényállást, és döntenek a további nyomozásról. Az ügyészség a Sun brit bulvárlaptól is kapott információkat, de mint írták, ezek sok újdonságot nem jelentettek.
Külföldi visszhang
A nemzetközi sajtó is foglalkozott az üggyel még az ügyészség lépését megelőzően. A Rheinische Post című német lap az internetes kiadásában A magyar igazságszolgáltatás háborítatlanul hagyja a náci bűnöst címmel számolt be a Csatáry-ügyről. A szerző, Rudolf Grube úgy vélte: Csatáry László ellen “a legnagyobb valószínűség szerint” nem emelnek vádat, és vélhetően “nem annyira az élemedett kora védi meg egy pertől, hanem mindenekelőtt a magyar igazságszolgáltatás, illetve Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzervatív kormánya”. Kifejtette: Magyarország nem dolgozta fel a holokausztért viselt felelősség kérdését, és e munka helyett “manapság szabályos Horthy-kultuszt” folytat, ebben a politikai légkörben pedig “alig elképzelhető”, hogy a náci korszak bűneiben viselt felelősség kérdéseiről vitát kiváltó pert indítanak “egy feltételezett náci bűnös ellen”.
A Le Nouvel Observateurben Paul Gradvohl történész a francia lap által vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a Fővárosi Főügyészség a Simon Wiesenthal Központtól már tavaly szeptemberben kapott információkat Csatáryról, amelyeket el is kezdett tanulmányozni, de a férfi ellen nem indult azonnali bírósági eljárás. A történész szerint a Csatáry-ügy rendkívüli jelképes jelentőséggel bír a magyar hatóságok számára. “Az ügy érdekessége nem abban áll, hogy találtak egy szadista magyar rendőrtisztet (…), hanem abban, hogy hogyan fognak reagálni az 1938-1944 közötti hivatalos antiszemitizmus egyik szimbólumára” – állapította meg, kétségét fejezve ki, hogy az “EU-t sikeresen manipuláló, antiszemita személyeket rehabilitáló, néha pedig a szélsőjobboldali Jobbik parlamenti támogatását kérő” kormány a Csatáry-ügyben “az európai normáknak megfelelően fog cselekedni”.
Kanadai lapok szerint 1948-ban Csatáryt Magyarországon távollétében háborús bűntények miatt elítélték. 1955-ben szerezte meg kanadai állampolgárságát, hat évvel az után, hogy Európából a kelet-kanadai Új-Skóciába vándorolt. Egy ideig műkincskereskedőként dolgozott Montrealban. A bevándorlási hivatal közleménye szerint Ladislaus Csataryt 1997 augusztusában megfosztották kanadai állampolgárságától. A kanadai hatóságok közölték, hogy az akkor 82 éves férfi önként távozott az országból, hogy elkerülje a deportálást.
Csatáry a listavezető
A férfi áll jelenleg a náci háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ listájának első helyén: a második világháború idején Kassán volt rendőrparancsnok, és a központ szerint 1944 tavaszán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Csatáryt Vladimir Katriuk követi a listán, aki egy ukrán katonai alakulat élén állt, amely tömeggyilkosságokat követett el Fehéroroszországban a II. világháború alatt. A harmadik személy az ukrajnai születésű, német nemzetiségű Helmut Oberlander, aki egy mozgó megsemmisítő csoport tagtjaként (Einsatzgruppe) Dél-Ukrajnában gyilkolt meg nagy számban zsidókat.
