Az év első hónapjaiban tovább emelkedik az infláció és február-márciusban éri el a csúcsot 8,7 százalék körül. A Reuters havi felmérésében résztvevő elemzők többsége szerint az infláció emelkedésének időszakában nem – így legközelebbi, január 22-i ülésén sem – nyúl kamataihoz a Magyar Nemzeti Bank és az első kamatcsökkentésére csak a második félévben kerülhet sor.
Széles sávban az inflációs prognózisok
A múlt évben a januári 2,7 százalékról az év végére 6,5 százalékra emelkedett az infláció. Az adó- és központi áremelések közvetlen hatása ezév elején még tovább hajtja felfelé az árakat.
Az elemzők konszenzusa szerint az infláció 8,7 százaléknál érheti el a csúcsot, februárban vagy márciusban. Igaz, az előrejelzések nagy bizonytalanságot mutattak, hiszen széles tartományban, 8 és 9,3 százalék közt szóródtak.
Az elemzők szerint az áremelkedés később nem tartja ezt a gyors ütemet: év végére 4,7, a jövő év végére 3,3, 2009 utolsó hónapjára pedig három százalékra mérséklődhet az infláció, azaz hároméves időtávlatban elérhető a kormány és az MNB által kitűzött árstabilitási cél.
Óvatos marad a jegybank
A piaci szakemberek mégsem gondolják, hogy a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely január 22-én ülésezik legközelebb, a közeljövőben kamatcsökkentésbe fogna. Decemberi ülése jegyzőkönyvében a testület arra figyelmeztetett, hogy továbbra is jelentős a kockázata, hogy az egyszeri áremelkedések továbbgyűrűző hatásokat keltenek és növelik az inflációs várakozásokat (ami önmagában is árnövelő hatású lehet).
Az elemzők szerint mindezek miatt a jegybank óvatos marad. „Az MNB valószínűleg jelenlegi szintjén tartja kamatát a következő néhány hónapban, hacsak a mostani szint már nem lesz elegendő ahhoz, hogy az árdereguláció és áremelkedések másodlagos hatásait kivédje,” mondta Leila Butt, az Economist Intelligence Unit elemzője. 
Bár jelentős kisebbségben (13:3), de akadnak olyan elemzők is, akik szerint hitelességét védendő az MNB mégegyszer emelni kényszerül kamatait az inflációemelkedés időszakában.„Még egy kamatemelést várok, valószínűleg márciusban, amikor már világosabban lehet látni az infláció és a béremelések fejleményeit,” mondta Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője. „Megpróbálhatják átvészelni, de nyomás lesz rajtuk, hogy demonstrálják, ragaszkodnak az inflációs cél védelméhez.”
Kamatcsökkentés a második félévben
Az elemzők többsége szerint ugyanakkor az MNB már elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcsát. A válaszadók kétharmada jósolta, hogy az első kamatcsökkentésre a második félévben kerülhet sor, egyharmaduk szerint viszont már a második negyedévben.
Az év egészében egy teljes százalékponttal csökkenhet a kamat. Egy hónapja a konszenzus még félúton volt 75 és 100 bázispont között.
Javul az államháztartás egyenlege
A gazdaság egyensúlyát továbbra is javulónak látják az elemzők. Ebben az évben konszenzusuk szerint a kormányzati célnak megfelelően a GDP 6,8 százaléka lehet az államháztartás hiánya, szemben a tavalyi csaknem 10 százalékkal. Első ízben becsülték meg az elemzők a jövőre várható deficitet. A konszenzus ezt 4,6 százalékra tette, ami valamivel felette van a magyar konvergenciaprogramban előirányzott 4,3 százaléknak.
Euró legkorábban 2014-ben
Az infláció és az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra az elemzők, hogy a magyar gazdaság az eddig vártnál gyorsabban közelítene az eurozóna felé: a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró magyarországi bevezetését.
Az egyensúlyi mutatók közül hajszálnyival, 50 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg idei hiányára adott előrejelzés. A mostani konszenzus 5,25 milliárd eurós deficitet vetít előre, ami már 1,9 milliárd euróval alacsonyabb érték, mint amit egy évvel ezelőtt várt a piac. Még látványosabban javult ugyanezen az időtávon a külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó konszenzus: egy éve 2,9 milliárd euró hiányt vetített előre, most pedig már csak 1,4 milliárd eurót.
Nagy mozgások a forintpiacon
A forintárfolyam-előrejelzések alig változtak: február végére és az év végére is 255-ös árfolyamot valószínűsít az elemzői konszenzus az euró ellen, a jövő év végére pedig 254-et. Az idei előrejelzések nagyon széles sávban szóródnak, 240 és 282 között, azaz az elemzők közt ellentétes irányú, nagy mozgásokban gondolkodnak: van, aki szerint a forint 30 százalékpontos lebegtetési sávja tetejére erősödik idén, mások szerint viszont a sáv közepére gyengülhet.
