Egy olvasónk kétségbeesett levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Állítása szerint gyermeke, aki egy budapesti, hallássérülteket foglalkoztató alapítványnál dolgozik napi nyolc órában minimálbérért, hónapok óta nem kap fizetést. A 28 éves, hallássérült fiatal édesanyja azt írja: „Az alapítvány olyan helyzetbe került, hogy nem tud munkabért fizetni a dolgozóknak, mivel ez ideig 3 éves hatósági szerződés keretében, költségvetési normatív támogatást kaptak érvényes szerződéssel. 2012. január 31-én azonban lejárt az illetékes munkaügyi központoknak a hatósági szerződésekhez társuló fizetési kötelezettségvállalása az akkreditált foglalkoztatók felé. Azóta nem tudják eldönteni a kormánynál, hogy ki legyen az illetékes az ügyben. Folyamatosan hitegetik a több tízezer munkavállalót.”
Az említett alapítványnál egyébként csak fogyatékkal élők dolgoznak, akik önálló munkavégzésre nem képesek, és állami feladatot látnak el.
Az édesanya szerint hiába fordultak segítségért a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának kerületi kirendeltségeihez, ott széttárták a karjukat, mondván, nem rajtuk múlik, ők mindent megtesznek. Levélben megkeresték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, Budapest Főváros Kormányhivatalát és különböző érdekvédelmi szervezeteket is, de egyik helyről sem kaptak érdemi választ a kérdéseikre. „Sok munkahely leállt, nincs fizetésük ezeknek az embereknek. Ráadásul egy hallássérült, hiába tanult, akkor is csak nagyon nehezen tud elhelyezkedni” – panaszolja az asszony.
„Egyszerűen felháborítónak tartom, hogy a kormánynál, a minisztériumoknál a milliós fizetésekkel rendelkező politikusok, csak úgy tologatják ezt az ügyet, miközben a parlamentben és más fórumokon nagy mellel hirdetik, hogy számukra milyen fontos a fogyatékkal élők ügye és mennyire kell őket segíteni. Valójában nem törődnek vele. Ha így haladunk, lassan – átvitt értelemben – de a Taigetoszra küldik a fogyatékkal élőket” – teszi hozzá az elkeseredett édesanya.
Fotó: MTI / Balázs Attila
Az átalakítás áldozatai lettek
Nelhübel Henriette, a 62 szervezetet tömörítő, mintegy 2500 fogyatékos embert képviselő CÉHálózat elnöke az Hír24-nek elmondta, a fogyatékkal élők foglalkoztatása már 2010 óta problémát jelent. A legnagyobb gondot szerinte az okozza, hogy a kormány ezeknek az embereknek a támogatását szociális juttatások formájában képzeli el, ahelyett, hogy a teljes összeget foglalkoztatási programokra szánná.
„Az összes pénzt elvenném, amit különböző segélyek címén osztanak ki, és a foglalkoztatásba helyezném át, hogy valóban tényleges támogatás történjen. A segélynek ugyanis nincs sok értelme. Kevés, alig lehet megélni belőle, és le is minősíti a fogyatékkal élőket. Tehát a rendszer egészével van gond. Azt tapasztaljuk, hogy a kormány ugyanúgy látja ezt a problémát, és próbál alakítani rajta, de sajnos ez nem megy egyik napról a másikra” – fejtette ki a CÉHálózat elnöke.
Nelhübel Henriette hozzátette: még egészséges ember számára is megterhelő alkalmazkodni a nehéz helyzetekhez, éppen ezért nagyon rossz érzés, amikor bajba jutott fogyatékosról hallunk, de sajnos be kell látni, hogy „minden átalakításnak vannak áldozatai”.
Levélben megkerestük mi is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, hogy választ kapjunk arra, mikor várható előrelépés a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ügyében, és van-e bármiféle ötletük, hogy az átalakítások befejeztéig miből éljenek meg ezek az emberek, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
Ötezer fogyatékos élete a tét
Tavaly decemberben 1500 fogyatékos ember több mint 1500 szelet kenyeret postázott az Országgyűlésnek. A kenyérszeletek házikót formáztak, az életet és a közösséget jelképezték. A CÉHálózat célja az akcióval az volt, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy a fogyatékos személyek emberhez méltó szociális ellátása és fejlesztése végveszélybe került.
Felmérésük szerint ugyanis a nem elégséges állami normatív támogatás eredményeként 2012 első félévében 40-50 szolgáltató zárhatja be kapuit, de előbb-utóbb mind a 93 civil szociális szolgáltatóra ez a sors vár, így 5000 fogyatékos ember és családja élete változik meg drámaian.
„Ha mindez megtörténik, emberi tragédiák ezrei következnek. A fogyatékkal élő ellátottak tömeges elhelyezésére pár hónap alatt az állami intézmények nincsenek felkészülve, nincsenek férőhelyek és kiszámíthatatlan jövő vár rájuk, hol folytatódik életük. A családoknak a rendkívüli törődést igénylő eltartott miatt legalább egy egészséges tagja kénytelen lesz kivonulni a munkaerőpiacról, mélyszegénységbe sodorva az egész családot” – írták korábban közleményükben.
Foglalkoztatásra nem jut, ellátásra viszont igen
Hogy az 1500 szelet kenyér hatására, vagy sem, de a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára nemrég Dunaharasztiban egy sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány idén 400 millió forint többlettámogatással segíti a pénzügyi gondokkal küszködő, a fogyatékkal élők ellátásáról gondoskodó civilszervezetek munkáját.
Soltész Miklós elmondta: a tárca fontosnak tartja a támogatásokból, adományokból magukat fenntartó, hozzávetőleg ötezer fogyatékos, pszichiátriai beteg ellátását magukra vállaló civilszervezetek tevékenységét, részükre évente megközelítően 1,6 milliárd forintot különít el a költségvetés.
A mostani többletforrást különféle maradványpénzek átcsoportosításával teremtették elő és a Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért (CÉHálózat) bízta meg a pénzek elosztásával pályázati úton.
Nelhübel Henriette lapunknak elárulta: összesen 103 intézmény kapott a több száz milliós összegből, ami szerinte szintén azt mutatja, hogy a kormány szívén viseli a fogyatékosok sorsát.
